Kettős könyvbemutatót tartottak a Római Magyar Akadémián a Szentszék diplomáciájáról

Kultúra – 2021. október 15., péntek | 14:44

Október 6-án este a Római Magyar Akadémia Liszt termében bemutatták a Nunciusi jelentések című sorozat első köteteként a Lorenzo Schioppa nuncius politikai jelentéseiből című könyvet, illetve az Ütközni vagy időt nyerni című kötetet, melyek a Magyar Egyháztörténelmi Enciklopédia Munkaközösség, a METEM gondozásában jelentek meg.

Mindkettő kétnyelvű, olasz–magyar kiadvány, hiszen a könyvek második része az eredeti, többnyire olasz nyelvű dokumentumokat tartalmazza.

A könyvbemutató moderátora, Rita Tolomeo történész, a Római La Sapienza Egyetem kelet-európai újkori történelmének professzora bevezető előadásában felvázolta azt a történelmi környezetet, melyben Magyarország a két vesztes világháború után elkezdte az újjáépítést. Fejérdy András történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese előadásában a Magyarországon 1920 és 1925 között szolgálatot teljesítő Lorenzo Schioppa apostoli nuncius úttörő szerepéről szólt, akinek személyében első alkalommal képviseltette magát a Szentszék közvetlenül magyar földön, Budapesten. A történész kiemelte, hogy Schioppa nuncius munkáját nagy körültekintéssel végezte, „empátiával és szimpátiával” a magyarok iránt.

Somorjai Ádám bencés történész, a Nunciusi jelentések sorozat szerkesztője és az Ütközni vagy időt nyerni könyv társszerkesztője az Apostoli Levéltárban folytatott hosszú és gyümölcsöző kutatómunkájának eredményiről és a nunciusi jelentések bőségéről beszélt. A kötetében szereplő 75 jelentés, melyet a nuncius hivatali kötelességként rendszeresen küldött a vatikáni Államtitkárságra, mintegy 3500 egyéb jelentésből készült válogatás, mely keresztmetszetet ad a nuncius szemléletmódjáról is, melynek alapvető szempontja a lelkipásztori olvasat, illetve a Trianon utáni Magyarország egyházpolitikai helyzete.

Johan Ickx történész, a szentszéki Államtitkárság Történelmi Levéltárának igazgatója felszólalásában a második világháborút követően a Szentszék és a szovjetek megszállta Magyarország közötti „modus vivendi” lehetőségét kereső magyar jezsuiták szerepét elemezte, akik XII. Piusz pápa támogatását élvezve az együttélés olyan lehetőségét keresték, mely biztosította az Egyház alapvető működéséhez szükséges feltételeket.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria