Kiállítás nyílt a nagyváradi püspökség levéltári anyagából

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A kiállítás megnyitóján jelen volt Cristian Apati, a Román Állami Levéltár Bihar megyei kirendeltségének megbízott helyettes igazgatója; Nagy Mihály Zoltán, az intézmény főlevéltárosa; Fodor József általános helynök, valamint Csorba Sándor, a Nagyváradi Egyházmegye levéltárosa.

Fodor József, aki tanúja volt a levéltári állomány brutális módon történő elhurcolásának, nyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ez a kezdeményezés „a normalitás útjára való lépést jelentheti”.

1949-től az egyházmegye központi levéltárai részben az államosított püspöki palota földszintjén, részben a székesegyházban, a sekrestye feletti két emeleti traktusban levő levéltári helyiségekben, továbbá a mellékhajók emeleti, nyitott galériáin voltak. E történeti iratállományokat 1968-ban átszállították az állami levéltár helyi kirendeltségére.

A nagyváradi püspöki és a káptalani levéltár a legjelentősebb katolikus történeti levéltárak közé tartozott, egyenként több száz folyóméternyi, felbecsülhetetlen értékű iratanyaggal. Sajnálatos módon államosításuk előtt egyikről sem készült részletes ismertető, sem fondjegyzék. 1968-ban mindkét állományból visszamaradt néhány folyóméternyi, 18–20. századi vegyes eredetű anyag, többek között a teljes egyházmegyére kiterjedő anyakönyvi másodpéldány-gyűjtemény. A gyarapodást az 1948-tól többé-kevésbé folyamatosan fennmaradt egyházigazgatási iratok, néhány személyi hagyaték és az utóbbi években a vidéki plébániákról begyűjtött történeti, 18–20. századi iratanyagok jelentették.

Az egyházmegyei levéltár összességében mintegy 150 folyóméternyi állományának rendezése, feldolgozása folyamatban van. Az iratanyagnak jelenleg a székesegyház épületében levő egykori káptalani hiteleshelyi levéltár felújított helyiségei adnak otthont. A Román Állami Levéltár nagyváradi székhelyének őrizetébe kerülő püspöki és káptalani levéltárak iratanyaga újkori, a 17. század legvégétől gyarapodott. Korábbi iratokat, okleveleket a birtokvisszaszerzési folyamatok, illetve a káptalani hiteleshelyi tevékenysége során szerzett be a két intézmény, legtöbbször másolati példányokban. Az államosítás után új szempontok szerint átrendezett és eredeti rendjét csak részben őrző két gyűjteményről mindmáig nem készült nyomtatott fondjegyzék. Feldolgozottsági foka állományrészenként változó; egyes állagai teljesen kutathatatlanok, illetve csak mikrofilmen tanulmányozhatók.

A tárlókban kiállított anyagokról Nagy Mihály Zoltán beszélt a május 4-i megnyitón. Bemutatta a püspökök és a kanonok kinevezési iratait, valamint Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök 1893-as bíborosi kinevezésének okiratát. A kiállításon megtekinthető egy 1698-as irat is, mely a püspökség török hódoltság utáni újraszervezéséről szól. Egy másik vitrinben láthatóak a püspöki vizitációs jegyzőkönyvek, historia domusok, valamint különböző plébániai iratok. Megtekinthető egy 19. századi káptalani uradalmi térkép, valamint a székesegyház építési munkálatainak jegyzéke is.

Forrás és fotó: Nagyváradi Egyházmegye; Erdon.ro

Magyar Kurír