Konferenciát rendeztek Esterházy Jánosról Dunaszerdahelyen

A konferenciát a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola Boldog Batthyány-Strattman László Tagozata, a Glória Társulat, a Pázmáneum Polgári Társulás és az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület társszervezésében rendezték meg.

A vatikáni Szentek Ügyeinek Kongregációja 2018 novemberében engedélyezte Esterházy János boldoggáavatási eljárásának megindítását, amelyet a Krakkói Főegyházmegye folytat le. E célból ez év januárjában megalakultak a magyar, szlovák, lengyel és cseh szakértőkből álló szakbizottságok, melyek feladata a lengyel anyától és magyar apától 1901-ben született, 1957-ben Csehországban mártírhalált halt felvidéki magyar politikus életének és munkásságának tanulmányozása, értékelése.

A szakmai konferenciát Herdics György címzetes apát, a Szent Erzsébet Főiskola dunaszerdahelyi tagozatának igazgatója és Mahulányi József nagymegyeri esperes-plébános nyitotta meg. Az eseményen előadást tartott Gábor Bertalan posztulátor, szepsi esperes-plébános Szentté válni nem könnyű címmel. Gábor Bertalan rámutatott: „Isten Szolgája Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsközössége nem véletlen, egymásra bízta őket a gondviselés. Mert jó, ha vannak hőseink, de egy közösség életében mégsem a hősök a leghitelesebbek, hanem a szentek. Ugyanis nem minden hős szent, de minden szent hős.”

Őt Csonka Ákos doktorandusz hallgató követte Fischer-Colbrie Ágoston, Kassa püspöke keresztényszocialista eszméinek továbbélése Isten Szolgája Esterházy János életművében című előadásával, Molnár Imre történész pedig Esterházy János szenvedéstörténetét ismertette a hallgatósággal. Dávid Zsuzsanna festőművész Arccal az Égnek címmel Esterházy János erkölcsi magatartását elemezte a morálteológia szempontjai szerint. Karaffa János plébános Esterházy Jánosnak a szlovenszkói „Magyar Család” védelmében felvállalt tevékenységét ismertetve mutatta be a Pázmáneum Társulás szerepét Esterházy szellemi örökségének ápolásában. Kiemelte, hogy mindaz a szellemiség, melyet Esterházy képviselt, mindmáig szellemi iránytű kell hogy legyen.

Gál Péter teológiai tanár Esterházy János életáldozatát elemezte a vértanúság teológiájának tükrében. Előadásában kiemelte: „Nem minden hősi halált halt személy tekinthető mártírnak. Ugyanakkor Esterházy János szenvedéstörténete Jézuséval mutat párhuzamokat. Akik pedig Isten ügyét szolgálják, azokat Ő győzelemre vezeti.” Kiss László orvos, történész A vértanúságig vezető út – Esterházy János patográfiája címmel tartott előadást. Ebből kiderült, hogy a korabeli kórlapok és egészségügyi akták tanúsága szerint Esterházy súlyos tüdőbetegsége még 1955-ben is gyógyítható lett volna. Ekkor ugyanis már tíz éve ismerte az orvostudomány azt a gyógyszert, mellyel kezelni kellett volna őt.

A konferencia utolsó előadását Kovács Gergely posztulátor tartotta, Tiszteletreméltó Mindszenty József és Boldog Brenner János boldoggáavatási eljárása és ezek lehetséges tanulságai Isten Szolgája Esterházy János ügyében címmel. Beszédét Dániel próféta idézetével zárta, amely Esterházy szellemi nagyságát is kifejezi: „Akik a föld porában alszanak, azok közül sokan feltámadnak, némelyek örök életre, mások gyalázatra, örök kárhozatra. Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.”

Molnár Imre történész összegzésképp elmondta, a konferencia a boldoggá avatáshoz szükséges szélesebb tisztelet, a kultusz megalapozottabb megjelenítését szolgálta, s hozzátette: a konferencia anyagát az ősz folyamán egy kötet formájában szeretnék közzétenni.

Forrás és fotó: Felvidek.ma, Ma7.sk, Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület

Magyar Kurír