Könyvek jelentek meg három történelmi felekezet Hajdú-Bihar megyei történetéről

A megyeházán tartott könyvbemutatón részt vett Fekete Károly tiszántúli református püspök, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita.

Pajna Zoltán elmondta, a helyi identitás fontos részei az egyházak, a három történelmi felekezet pedig meghatározó jelentőségű Hajdú-Biharban. Az elnök utalt rá, hogy a 2011-es népszámláláson a megye lakosságának 63 százaléka vallotta magát reformátusnak, római vagy görögkatolikusnak. Az egyházak sokrétű tevékenységükkel a hitélet mellett ma is jelentős szerepet töltenek be a helyi közösségek összetartásában, oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működtetésében – tette hozzá.

Pajna Zoltán jelezte: a Reformátusok Hajdú-Bihar megyében című könyvet nyolcezer, a római és a görögkatolikusokat bemutató könyveket négy-négyezer példányban adta ki a megyei önkormányzat; a kiadványok a debreceni Alföldi Nyomdában készültek.

Fekete Károly tiszántúli református püspök megköszönve a hajdú-bihari önkormányzat példa nélküli szerepvállalását azt mondta, ilyen kezdeményezéssel még nem találkozott a Záhonytól Szegedig, több megyén átívelő egyházkerületben. A reformátusokról szóló kiadvány jól tükrözi, hogy Debrecen a Kárpát-medencei reformátusság lelki, szellemi és intézményi központja volt, és az ma is. Ami Debrecenben történt, az mindig mintául szolgált, követendő lett a református egyházban, akár a szervezetet, az istentiszteleti rendet, a hitvallást, a kehelytípusokat, akár a lelkipásztorok öltözékét tekintve, míg a templomok berendezésére a Nagytemplomot tekintették mintának – sorolta a püspök.

Fekete Károly jelezte: a könyv a kezdetektől, a reformációtól tekinti át az Egyház hajdú-bihari történetét, a három egyházmegye és a 96 gyülekezet munkáját, tanúsítva, hogy „a református egyház a gyülekezeteiben él”.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök kiemelte: a róluk szóló kötet bemutatja, hogy a Szent István-i alapítás óta hogyan alakultak az egyházmegyék, és miként kerültek a római katolikusok abba a helyzetbe, hogy Debrecen az egyházmegye központja lett. Felidézte, hogy amikor II. János Pál pápa 1993-ban megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, Kocsis Elemér akkori tiszántúli református püspök kinyilvánította: szeretettel fogadják Debrecenben a katolikus egyházi központot.

Palánki Ferenc hozzátette: a magyarországi egyházak elkötelezettek az ökumenikus együttműködés mellett, a három felekezet debreceni püspökei rendszeresen találkoznak, a céljuk Krisztus igéjét megismertetni mindenkivel, „aminek szép eszköze ez a három könyv”.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita elmondta: Egyházuk ma már az egész ország területén jelen van: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a Nyíregyházi Egyházmegyéhez, Borsod és Heves megye a Miskolcihoz, a többi 16 közigazgatási megye pedig a Hajdúdorogi Főegyházmegyéhez tartozik. Felidézte, hogy az 1912-ben Hajdúdorog központtal létrejött magyar görögkatolikus egyházmegye első püspöke Debrecenbe helyezte székhelyét, majd amikor bombatalálat érte az épületet, Nyíregyházára került a központ. A görögkatolikus metropólia megalakulásakor, 2015-ben Ferenc pápa Debrecent jelölte meg központként, ami jelentős változást hozott az életükben – tette hozzá az érsek, megjegyezve, hogy a most megjelent három könyv „három püspök barátságát, három egyház kapcsolatát is bemutatja”, miközben „Isten országáról, Isten szeretetéről szól”.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye beszámolója ITT olvasható.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye beszámolója ITT található.

Forrás: MTI

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír