Közösségek kovászaivá váltak – A biatorbágyi, közösségi kezdeményezésből született iskola útja

A megbeszéltnél valamivel korábban érkezünk Biatorbágyra, így van időnk kicsit körbenézni. A település központjában, a Szent Anna-templom szomszédságában lévő Sándor–Metternich-kastély épülete előtt állunk, amely az államosítás óta ad helyet a település iskolájának. A 19. századi klasszicista kastély főépületéhez balról és jobbról két oldalszárny kapcsolódik. Mögötte és mellette hatalmas szabad terület. Az egyik felén már elkészült az iskola sportudvara egy nagy játszótérrel és rekortánpályával, a szomszédban pedig óriási munkagödröt látni, itt épül Biatorbágy sportcsarnoka.

A kastély két szárnyában jelenleg két általános iskola működik: az egyikben a református, a másikban a katolikus. Az idei tanévben tízéves Czuczor Gergely Katolikus Általános Iskolába jöttünk látogatóba, Gál Edit igazgató fogad minket.

A Budapest vonzáskörzetéhez tartozó, 2007-ben városi rangot kapott település dinamikusan fejlődik, lakosságszáma az elmúlt másfél évtizedben a kétszeresére nőtt.  A fiatal családok egymást vonzották ide, a családalapításhoz egyre többen választották Biatorbágyot. Köztük az a hat házaspár is, amelyek tagjai még az egyetemen kötöttek barátságot, majd másokkal közösen megalapították az Aranyalma Egyesületet, s motorjai lettek a település társadalmi és egyházi életének. A kiköltöző, főként fiatal, több gyermeket nevelő családok úgy érezték, szűkösek itt a lehetőségek az oktatás-nevelés terén. Felmerült az igény egy alternatív képzést nyújtó intézményre, esetükben a keresztény oktatásra.  A meglévő egyetlen általános iskolát egyszerűen kinőtte a város. Elérkezett a 2011-es év, amikor párhuzamosan tíz osztályt kellett volna indítani, s ez már feltétlenül a színvonal és a közösség kárára ment volna. Ebben az időszakban keresték meg a városvezetést szülők, pedagógusok, helyi civil szervezetek tagjai és a Református Egyház képviselői iskolaalapítási szándékkal.

Az önkormányzat felismerte a helyi közoktatás hiányosságait, és lehetővé tette egy katolikus és egy református iskola alapítását, mindkettőnek helyet biztosítva a kastély épületében. Így 2012-ben a torbágyi plébános, Bohn István lelkivezetésével megkezdhette működését az akkor még alapítványi fenntartású katolikus általános iskola. Az Aranyalma Egyesület tagjaként és pedagógusként Gál Edit is részt vett az iskolaalapítás körüli munkákban, s egy évvel később felkérték az intézmény vezetésére.

Hosszú évekig három intézmény – az állami, a református és a katolikus iskola – működött egymás mellett a kastély épületében. Közös volt a tornaterem, az udvar és az ebédlő. „Meg kellett osztanunk egymással a teret. Együtt éltünk, tanultuk a toleranciát, az elfogadást, és a sok nehézségben egymáshoz tudtunk simulni” – tekint vissza erre az időszakra az igazgatónő. 2022 szeptemberében aztán kiköltözött az épületből az állami iskola, elfoglalhatták a számukra emelt új épületet. Jelenleg is folyamatban van egy iskola építése, Bián nagy a református közösség, ők is új iskolát szeretnének.  

A Czuczor Gergely Katolikus Általános Iskola indulásakor a létrehozó közösség így fogalmazta meg küldetését, és ez a szándék vezeti őket ma is:

Tanulni és alkotni szerető, hittel teli gyermekeket nevelünk szeretetteljes, családias környezetben, a magyar műveltség és a keresztény értékrend alapján.”

2012-ben felmenő rendszerben indult el az oktatás. Az idei tanévben ötvenkét gyerek jelentkezett elsőbe, így két osztályt indítottak. Jelenleg kétszázhat tanulójuk van, szeptembertől elindul az első gimnáziumi osztály. „Tőlünk nincs kiáramlás sem ötödikben, sem hetedikben. Az itt letelepülők elhagyták a fővárost, és azt szeretnék, ha a gyerekeik nem ingáznának, ezért küzdenek a színvonalas helyi intézmények létrehozásáért” – fogalmaz Gál Edit. A mai ember számára nagy érték az idő, és a helyiek között sokan vannak, akik nem szeretnék, hogy a gyerekeik naponta bejárjanak a fővárosba.  Így merült fel a szülők részéről a középiskola igénye, ahol szeretnék megőrizni az általános iskolára is jellemző családiasságot. „Egy középiskolai osztályt indítunk, hogy nálunk folytathassák a tanulmányaikat mindazok, akik bíznak bennünk. A célunk, hogy igazi alma mater legyünk számunkra. Úgy gondolom, mindig lesz ránk igény, nemcsak a városban, hanem tágabb környezetünkben, a Zsámbéki-medencében is” – bizakodik az intézményvezető.

Már az induláskor sikerült megnyerni az iskola ügyének több olyan, hitét gyakorló pedagógust, akik korábban a fővárosba jártak be tanítani. „Hatalmas lelkesedést, erőt és kitartást tapasztaltunk kezdettől fogva, ami ma is él és működik a közösségünkben és a tanáraink körében. Segíti ezt például az is, hogy a tantárgyfelosztásnál figyelek arra, ki mit szeret, miben hiteles. Ezt a gyerekek is rögtön megérzik és nagyra értékelik” – mondja Gál Edit.

Az iskolában kezdettől törekedtek a kisebb osztálylétszámokra, és ma is ragaszkodnak ehhez. „Így tudjuk biztosítani a gyerekeknek a személyes odafigyelést, a differenciált oktatást” – mondja az igazgató. A Czuczor további jellemzői közé tartozik a magas színvonalú művészeti oktatás és a népművészet, a népi hagyományok ápolása. Az iskolában mindenki tanul néptáncot és zenét, a közös hangszer a furulya. Kétévente énekes osztályokat indítanak, ahol a gregorián és az egyházzene is része a képzésnek; szkólájuk örömmel szolgál a templomban. Nagy hangsúlyt kapnak az intézményben a kézműves-tevékenységek. Régi technikákkal is megismertetik a gyerekeket, varrnak, fonnak, nemezelnek, hímeznek. „A saját készítésű tárgyak ajándékok és osztálydíszek lesznek. A gyerekek nálunk megtanulják, hogy maguk is készíthetnek olyat, ami értékes, nem kell feltétlenül vásárolni” – hangsúlyozza az igazgató.

Az iskolát vonzóvá teszi a szülők körében a művészeti nevelés lehetősége. „Látják, megtapasztalják, milyen jó hatással van a gyerekek tanulmányaira és fejlődésére a művészeti nevelés. Ez felér egyfajta komplex fejlesztéssel, alkalmas bármilyen tanulási, beilleszkedési nehézség vagy magatartászavar javítására. Fejleszti a koncentrációt, az együttműködő képességet, továbbá az érzelmi nevelés legfontosabb eszköze. Emellett számtalan kötetlen program kapcsolódik hozzá, így kiváló hatással van a közösségre.

Az iskolában éljük a népszokásokat, amelyek egykor színessé tették az emberek hétköznapjait. A gyerekeink így megtapasztalják az ünnepek értékét, jelentőségét. Egy-egy népszokás felelevenítése nálunk nem színpadi produkció, hanem az élet része”

– fogalmaz Gál Edit.

Az iskolában bevezettek egy úgynevezett közösségi órát is, minden hét ezzel indul. A fő hangsúly a beszélgetésen van: a gyerekek beszámolhatnak az élményeikről, elmondhatják, mi jelent számukra nehézséget, imakéréseket fogalmaznak meg. „Mindenki megszólalhat, és megkapja a figyelmet. Ki-ki maga dönti el, mennyit szeretne adni magából, de a lehetőség mindenki számára adott. Úgy gondolom, a mai gyerekek egyik legnagyobb problémája, hogy nem beszélgetnek velük eleget, sem az iskolában, sem a családban, holott nagy szükségük van erre. Szeretik ezeket az órákat, ez segít nekik abban, hogy másként hangolódjanak rá a hétre.

Mivel első osztálytól gyakorolják a közösség előtti megnyilvánulást, így megszokják, és serdülőkorban is könnyebben beszélnek, mint más gyerekek.

Nyitottak, és úgy látjuk, öröm számukra, hogy van egy közösség, ahol gondolnak rájuk, ahol elmondhatják, ha valami jó vagy rossz történt velük.”

A tágabb közösség építését szolgálják az iskolában a szülőknek szóló rendezvények. Előadásokra, lelki estékre, imaalkalmakra, közös kirándulásokra hívják őket. A szülők pedig létrehoztak egy csoportot, amelynek tagjai hetente együtt imádkoznak rózsafüzért az iskoláért.

2019-ben az intézmény a Székesfehérvári Egyházmegye fenntartásába került, ami biztos hátteret jelent a működéshez. „Köszönjük ezt a vállalást az egyházmegyének. Öröm számunkra, hogy az átvétel után egy évvel a kötelező mérések, valamint a továbbtanulási mutatók alapján az egyházmegye legerősebb iskolái közé kerültünk” – számol be eredményeikről az igazgató. Majd szót ejt arról is, hogy nem csak a tanulmányi eredményekben mérhető a nevelésük sikeressége. Örömmel említi, milyen pozitív visszajelzéseket kapnak diákjaikról a középiskolákból. „Mindenütt a közösség kovászaivá válnak a hozzánk járt gyerekek, és tisztelettudó, érdeklődő diákoknak számítanak.”  

Az evangelizációban is meghatározó a településen az iskola szerepe. „A legszebb élményeink közé tartozik, amikor valaki jelentkezik hozzánk, mert vonzza a közösségünk, és a család segítséget kér, mivel nem gyakorolják a hitüket. Egy-két év elteltével aztán a közösség szerves részévé válnak, felveszik a szentségeket. Az a dolgunk, hogy vessünk, s ha nem sikerül változást elérni, a gyerekben akkor is ott a mag, amit az iskola elültet benne. A torbágyi egyházi közösség is sokat gyarapodott az iskolánknak köszönhetően. Lelkesebbé, aktívabbá váltak a közösségi tagok, újak kapcsolódtak be a szolgálatba, és bátran vállalnak feladatokat. Öten lettek lelkipásztori kisegítők. Közben olyan nagyra nőttünk, István atyának vasárnaponként kétszer kell átjönnie Törökbálintról” – értékeli az életüket Gál Edit. Úgy fogalmaz: a családokkal, a pedagógusokkal sikerült egy olyan közösséget teremteniük, amelynek középpontjában az evangélium áll, és amely jó hatással van nemcsak az iskola, hanem a plébániai közösségek és az egész város életére is.

Biatorbágyon az oktatást ma sokszínűség jellemzi. Négy általános iskola, egy szakgimnázium és egy művészeti iskola működik itt, amelynek hatszáz tanulója van. Ez a kisváros támogató mikrokörnyezetet jelent az itt élők számára, közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki az iskola és a település között, a tanárok a társadalmi élet fontos szereplői. Biatorbágyon pezsgő kulturális élet bontakozott ki. Fontos cél, hogy a különböző érdeklődésű emberek mind megtalálhassák itt, ami számukra értékes. „Emellett nagyon lényeges az is, hogy mindenki tegye bele a város életébe, amire képes. Sok minden megváltozott, Biatorbágy ma központi szerepet tölt be a térségben, egy sokak számára vonzó város lett, ahol jó élni, közösségben lenni.”

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. március19-i lapszámában jelent meg.