Megnyílt Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész tárlata Győrben

A kiállítótérbe lépve az érdeklődő a festészet olyan nagyjainak megismételt alkotásaival találja szemben magát, mint Velázquez, Vermeer, Ribera vagy Dalí. A képeknek a fekete színnel festett kontúrkeret ad domináns jelleget, ami az esztétikán túl külön vízióval is bír. A festmények középvonalában a Miatyánk egy-egy latin sorát olvashatjuk, illetve más latin feliratok mélyítik el kép és szöveg kapcsolatát.

A megnyitó elején Reviczky Gyula Miatyánk című verse hangzott el Járfás Ádám papnövendék előadásában.

A Miatyánk keletkezéséhez, interpretációjához gondolatban el kell jutnunk arra a helyre, abba a csendbe, ahol és ahogyan Jézus tanította tanítványait. Tóth Csaba kiállítása ehhez nyújt új értelmezést, segítséget – mondta el Reisner Ferenc általános püspöki helynök megnyitóbeszédében. – A Miatyánkon túl a hegyi beszéd egyes mondatai és az ábrázolt áldásos vagy imára kulcsolt kezek szintén mindennapi életünk kegyelmét hordozzák.

A megnyitóbeszédet követően Pikler Mihály gitárjátékát hallhatták a jelenlévők.

A tárlatot szakértői szemmel és Tóth Csaba munkásságának ívét Módy Péter Forster-díjas szobrászművész, restaurátor ismertette.

Tóth Csaba személye, egyéni pályaképe két olyan ellentétpár közé feszül, amelyek két végletet jelentenek, ugyanakkor egymásnak feltételei. Eredő és végpont, ami összetartozik – lokalitás és egyetemesség. Mindez itt, Közép-Európában, keresztény hitben. Festészetét a későbbiekben interpretációnak nevezi el, ami nem más, mint a művészet halála utáni művészetrekonstrukció. A fekete gyászkeret a művészet halálára utal, a benne újrafestett kép a szakrális létalappal rendelkező kép (képzőművészet) újraélesztése. Az egyre sorakozó festmények megalkotása mentén olyan átfogó ismerettel rendelkezik az európai és azon belül a hazai alkotásokkal kapcsolatosan, ami párját ritkítja. Interpretációs festészetében a legfontosabb, megkerülhetetlen közölnivalója a nyugati ember keresztény gyökereinek felmutatása, ábrázolása (az ars sacra) – emelte ki Módy Péter.

* * *

Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész

1959-ben született Szombathelyen, 1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1990-től tanít a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2000 és 2002 között a rajz tanszék vezetője volt. 1991-től 2000-ig a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola óraadó tanára. 1995-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, 2003-tól a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének.

2006-ban több mint negyven nagy méretű festményét adományozta a szombathelyi Premontrei Gimnáziumnak. 2011-ben egyik létrehozója volt a Vasvári Békeház Képzőművészeti Gyűjteménynek, melynek jelenleg is szakmai gondozója. Képzőművészeti írásai jelentek meg számos folyóiratban, a 20. századi Vas megyei képzőművészetről közel félezer oldalnyi publikációja ismert, több száz kiállítást rendezett és nyitott meg az országban és külföldön.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír