Megjelent az Új Ember 2025. december 7-i száma

Huszonöt éve szól „a jó hír hangja” az Egri Főegyházmegyéből: a Szent István Rádió másfél millió ember elérésével az ország egyik legnagyobb vételkörzetű regionális rádiója. A jubileum alkalmából Bérczessy Andrással, a rádió igazgató-főszerkesztőjével beszélgettünk a kezdetek bátorságáról, a küldetés változatlan lényegéről, a hallgatókkal való élő kapcsolatról, és arról, hogyan lehet hallhatóvá válni a mai médiavilág zajában.

XIV. Leó pápa első apostoli útja Törökországba és Libanonba vezetett, az útról készült összeállításunkat lapunk 2–3. oldalán olvashatják.

„Hirdessétek az evangéliumot!” mottóval november 24–26 között rendezték meg az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napokat, amelynek fő témája idén az evangelizáció volt. Az esztergomi Szent Adalbert Rendezvényközpontban a résztvevők az előadók vezetésével arra keresték a választ, hogyan beszélhetünk úgy a hitünkről, hogy szívig-lélekig eljusson Krisztus örömhíre. Riportunkat a 16–18. oldalon olvashatják.

Tudósítást közlünk arról, hogy a magyar és a romániai katolikus püspöki konferenciák állandó tanácsai november 25–26-án Vácon tartották meg soron következő találkozójukat. A második napon a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt a Nagyboldogasszony-székesegyházban, majd a főpásztorok meglátogatták a gödi Búzaszem Iskolát. Horváth Szilárd iskolaigazgató a nevelési célokról szólva a püspököknek többek közt elmondta: 2011 óta nem lehet az iskolába behozni okostelefont. „2018-ban a szülőkkel elhatároztuk, hogy otthon se legyen a gyerekek kezében tablet, okostelefon. Először ufónak tartottak a kezdeményezés miatt, de hamar megtapasztalták az előnyeit. Ma már a szülők akarják, hogy így legyen”

A Mértékadó kulturális mellékletben a Műterem rovatban Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációs filmrendező, festő, grafikus életműkiállítását mutatja be Mészáros Ákos. A tárlat 2026. január 15-éig látható a Vigadó Galériában. A hetvenötéves művész a mozgóképek felől érkezett az állóképek világába. Munkái közül kiemelkedik képzőművészeti ihletésű, homok- és szoboranimációval készült Ab Ovo című filmje, amely 1988-ban a cannes-i filmfesztiválon a legjobb animációs rövidfilm díját kapta. Báb- és gyurmafilmjei ma is népszerűek: a Sebaj Tóbiás és a Zénó sokak kedvence. Cakó a képzőművészeti formavilág állandó kísérletezője, önállóan írja, tervezi, rendezi és kivitelezi nagy sikert arató filmjeit. 1994-ben a Hamu című hétperces kisjátékfilmje megnyerte az Arany Medve díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál rövidfilm kategóriájában. Cakó Ferenc 1996-ban a világon elsőként hozott létre élő homokanimációs előadást. Ma már óriáskivetítőn kísérheti figyelemmel a közönség a zeneszámok ihlette élő, kavargó, filmszerűen pergő, látványos színpadi homokrajz folyamatát. Ezekkel az előadásokkal igen jelentős hazai és nemzetközi sikereket ért el. A budapesti életműkiállításon nemcsak a művész homokanimációit tekinthetjük meg, hanem olajfestményeit és rézkarcait is.

A Portré rovatban megemlékezünk a szovjet-orosz poéta, Szergej Jeszenyin születésének 130. és halálának 100. évfordulójáról. Bár mindössze harminc évet élt, ez a rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy mint az orosz és a világirodalom vitathatatlanul klasszikus költőjét emlegessük. Bodnár Dániel Cs. Varga István irodalomtörténésszel beszélgetett, aki Németh László és Gárdonyi Géza munkássága mellett Jeszenyin költészetét is évtizedek óta kutatja.

A Nézőtér rovatban az idei mannheimi filmfesztiválról olvashatnak, amelyen jordániai elsőfilmesé lett az ökumenikus zsűri díja. 1952-es alapításával a Nemzetközi Mannheim-Heidelberg Filmfesztivál a Berlinale után a második legrégebbi német filmmustra. Fókuszában az első- és második filmes rendezők állnak; többek között olyan alkotók világkarrierje indult itt, mint François Truffaut, Wim Wenders, Rainer Werner Fassbinder, Krzysztof Kieślowski, Jim Jarmusch, Lars von Trier vagy Thomas Vinterberg.

Magyar Kurír