Misszionárius tanítvány volt – Leó pápa üzenete Ferenc pápa halálának első évfordulója alkalmából

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük XIV. Leó pápa üzenetét, melyet Ferenc pápa halálának első évfordulója alkalmából küldött.

Őeminenciája, Giovanni Battista Re bíboros úrnak,
a bíborosi testület dékánjának

Kedves Ferenc pápa halálának első évfordulóján emléke elevenen él az Egyházban és a világban. Mivel afrikai apostoli utazásom miatt nem lehetek Rómában, lélekben csatlakozom azokhoz, akik a Santa Maria Maggiore-bazilikában összegyűltek, hogy eucharisztikus áldozatot mutassanak be elődöm lelki üdvéért. Szeretettel köszöntöm a bíborosokat, a püspököket, a papokat, a szerzeteseket, továbbá a zarándokokat, akik azért érkeztek, hogy kifejezzék iránta érzett szeretetüket és hálájukat.

A halál nem fal, hanem kapu, amely kitárul az Irgalmasságra, melyet Ferenc pápa fáradhatatlanul hirdetett.

Az Úr tavaly, április 21-én, húsvét fényének teljében hívta magához. Földi zarándokútját a feltámadt Krisztus ölelésében fejezte be, az „evangélium örömében”, mely az egyik legmélyrehatóbb apostoli buzdítását is ihlette.

Egy olyan időszakban volt Péter utóda és az egyetemes Egyház pásztora, amely ma is tartó korszakváltást hozott. Ő teljesen tudatában volt ennek a változásnak, és bátor tanúságtételével az egész Egyház számára jelentős örökséget hagyott.

Tanítóhivatalát misszionárius tanítványként élte meg, ahogyan szerette mondani. Az Úr tanítványa maradt, mindvégig hűségesen keresztségéhez és püspöki szolgálatra szóló felszenteltségéhez.

Misszionárius is volt, az irgalmasság evangéliumát „mindenkinek, mindenkinek, mindenkinek” hirdette, ahogyan többször is mondta.

A gondoskodó pásztorként nyújtott tanúságtételéből fakadó gyümölcsök sok ember szívét megérintették a föld végső határáig, köszönhetően az apostoli utazásoknak is, és különösen annak az utolsó „útnak”, mely az ő betegsége és halála volt.

Elődeivel összhangban magáévá tette a II. Vatikáni Zsinat örökségét, és

arra buzdította az Egyházat, hogy legyen nyitott a misszióra, legyen a világ reményének őrzője, és szenvedélyesen hirdesse azt az evangéliumot, amely képes minden életnek teljességet és boldogságot adni.

Ma is fülünkben csengenek buzdításai, melyekben találó szavakkal, beszédes képekkel tette érthetőbbé az örömhírt: irgalmasság, béke, testvériség, „juhszag”, tábori kórház és sok más. E kifejezések mindegyike ahhoz az evangéliumhoz vezet bennünket, amelyet ő új, mégis ugyanazt a mindig érvényes evangéliumot hirdető beszédmóddal élt meg.

Ferenc pápa egész életében mélyen tisztelte Szűz Máriát, jól emlékszünk ugyanis arra, hogy számtalanszor felkereste a Santa Maria Maggiore-bazilikát, ahol ma nyugszik, és sok Mária-kegyhelyet szerte a világon. Szűz Mária, az Egyház anyja segítsen bennünket, hogy minden körülmények között isteni Fia fáradhatatlan apostolai és irgalmas szeretetének prófétái legyünk!

Kelt a Vatikánban, 2026. április 12-én.

XIV. Leó pápa

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír