Mit mondjon a lelkipásztor az abortuszon átesett nőknek?

David L. Ricken püspök így folytatta:  Nemrégiben egy egyházmegyei ifjúsági lelkigyakorlaton az egyik ifjúsági vezető észrevette, hogy egy tizenötéves lány zokog a feszület előtt. Odament hozzá, és megkérdezte, miben tudna segíteni. Kiderült, hogy a lánynak már három abortusza volt. „Vagyis, testvérek, ez a probléma egyre súlyosabb a katolikusok körében is. Úgy is mondhatnám, ma minden eddiginél nagyobb szükség van ránk, a hitoktatásunkra, a prédikációinkra, a segítségünkre, mert oly sok a szétesett család" – hangsúlyozta a püspök az egyházmegyei életvédő hivatal által szervezett papi ülés megnyitóján. Hozzátette: „Nem tudom, paptestvérek, ti hogy vagytok vele, de én, ha gyóntatok, és abortuszról kerül szó, néha nagyon elbizonytalanodom, hogy mit is mondjak." 

Vicki Thorn, az 1984-ben Milwaukee-ben alapított Rachel Project alapítója és az abortusz utáni kiengesztelődés és gyógyulás érdekében tevékenykedő országos hivatal vezetője hangsúlyozta: ezeknek a sérült embereknek óriási szükségük van a pap jelenlétére, tetteire, szavaira. Mint mondta, az Egyesült Államokban éves szinten milliós nagyságrendű az abortuszok száma, de hogy hány embert érint valójában, azt nehéz megmondani. Miért? Mert az abortusz nem új keletű probléma. „Tudnunk kell, hogy vannak idős asszonyok a közösségeinkben, az idősotthonokban, akiknek volt abortuszuk."

Thorn gyakorlati tanácsokkal is szolgált a papoknak. „Ha jön egy telefon az idősek otthonából vagy a kórházból, hogy ez és ez a néni tegnap majdnem meghalt, és most nagyon feldúlt, akkor fogják a stólát, menjenek be a kórházba, és mondják meg neki, hogy nincs olyasmi, amit Isten meg ne tudna bocsátani. Aztán sorolják fel a hívek legnépszerűbb bűneit, és említsék meg köztük az abortuszt. Meglátják, hogy könnybe lábad a néni szeme."

Az idős asszonyok nem kaptak tanácsot, segítséget az abortusz után – folytatta. „Sokszor meggyónták, de haláluk előtt sok kérdés van bennük, és talán éppen önöknek kell azokra válaszolniuk." Hozzátette: az abortusz nemcsak az anyát érinti, de hatással van a hozzátartozókra és a barátokra is.

„A mai világban azt mondják, egy abortusz nem sokban különbözik egy vakbél- vagy mandulaműtéttől. Ez nem igaz. Aki abortuszon esik át, örökre a testében hordozza annak biológiai emlékét. Megkezdett egy terhességet, amit nem vitt végig. Ez következményekkel jár" – figyelmeztetett a szakember, majd emlékeztetett az abortusz és az emlőrák összefüggésére. Egy seattle-i onkológus kutatási eredményét idézte, mely szerint azoknál, akik 18 éves koruk előtt abortuszon esnek át, 100 százalékkal nő a mellrák kockázata, amennyiben a közvetlen családban előfordult ilyen betegség.

Thorn végül biztosította a papokat, tisztában van vele, mennyire nehéz kérdés számukra az abortusz. „Tudom, hogy az életvédelemmel kapcsolatban az ember sohasem lehet elég jó. Mert akármit mond, valakinek úgysem fog tetszeni. Vagy túl sokat vár, vagy nem eleget. Az emberek teljesen érzelmi alapon állnak az abortuszhoz." Ha egy hívő felháborodottan nekik esik a templomban, tanácsolta, „ne vitatkozzanak vele, mert még soha senki nem lett rábeszélés hatására életvédő. Csak annyit mondjanak: 'Örülnék, ha elmondaná, miért érinti ilyen mélyen. Szeretném megérteni.' Aztán hallgassanak el, és hagyják, hadd beszéljen. Ha befejezte, köszönjék meg. Ha lehet, tegyék a kezüket az illető karjára. Uraim, húsz másodpercnyi érintés hatalmas gyógyító erő! Ettől szertefoszlik az előítélet, mert az illető azt várta, hogy emelt hangon vitatkozni kezdenek majd vele. Önök viszont meghallgatták, sőt meghallották, ami több, mint csupán végighallgatni valakit. Minden mérge elpárolgott. És talán hamarosan felkeresi önöket az irodában" – idézi az előadót a CNS.

Magyar Kurír