Műhelyszeminárium Szegeden VIII. Kelemen pápa magyarországi törökellenes intervenciójáról

Ez alkalommal Kruppa Tamás, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa mutatta be a Gianfrancesco Aldobrandini magyarországi hadjáratait vatikáni források tükrében vizsgáló részprojektjének eredményeit, továbbá az ebből született kötetet: Pápai csapatok Magyarországon (1595–1597, 1601).

A szerző 2000-ben találkozott először Aldobrandini leveleivel, és tizennyolc évvel később kezdte el sajtó alá rendezésüket, regesztázásukat, akkori gyűjtése bővítését.

Korábban a témával csak Florio Bánfi foglalkozott, mégpedig az 1930-as évek végén, azonban eredményei nem épültek be a magyar történetírásba. Később Giampiero Brunelli, a Sapienza egyetem tanára adott ki egy kötetet La Santa Impresa címmel, melyben arra a következtetésre jutott, hogy kudarc volt e három törökellenes vállalkozás, és az államérdek miatt mindig a politika nyer.

Ezzel szemben Kruppa Tamás úgy gondolja, hogy ez nem így volt, a 16–17. században nem a hit sarjadt a politikából, hanem épp ellenkezőleg, a politika a hitből. Tehát az akkori szemléletmódot, gondolkodást kell átvenni a helyes értelmezéshez.

Az előadó ezt követően bemutatta a török ellen hadsereget küldő VIII. Kelemen pápa személyét, akiről korábbi karrierútja és kézirata alapján azt feltételezi, hogy szimpatizált a magyarokkal, ezért is küldte világi unokaöccsét, Gianfrancesco Aldobrandinit „az Anyaszentegyház főkapitányaként” Magyarországra a török ellen. A generális sajátos szemléletmódja – például a katonák megfelelő méretű fejadagját, jóllétét szívügyének tekintette – hozzájárult ahhoz, hogy két hadjárata (Esztergom és Pápa ostroma) sikeres lett. A harmadik, melyet vezetett, pedig tulajdonképpen nem az ő kudarca volt, mivel még az elején elhunyt.

Kruppa Tamás szemléletesen mutatta be a három hadjárat hadi szervezési kérdéseit, Aldobrandini taktikáját. Aldobrandini, akinek az egyházfő világi rokonaként fő feladata a pápai dinasztia alapítása lett volna, a harmadik hadjárat során Varasdon hunyt el. Emlékét a római Capitoliumon szobor őrzi.

Összességében az előadó leszögezte: a pápai generális levelezése betekintést enged egy kora újkori hadsereg működésébe; a Szentszék szerepvállalása a 15 éves háborúban további tanulmányozást igényel; a fogalmi kereteket a kortársak gondolkodásmódjához kell igazítani és a forrásokat meg kell szólaltatni. Az egyetemi műhelyszemináriumot élénk eszmecsere zárta Szegeden.

További fotók és a műhelyszeminárium videofelvétele ITT található. 

Szöveg: Tóth Krisztina

Fotó: Kanász Viktor

Felvétel: Sági György

Magyar Kurír