Néma sokk és összefogás – Simon Ferenc ausztriai magyar főlelkész a terrortámadást átélt Bécsből

Brutális terrortámadás tanúi voltunk, én személyesen nem voltam szemtanúja a történteknek, de több ismerősöm beszámolt arról, milyen kegyetlenül oltották ki ártatlan emberek életét – fogalmazott a bécsi egyházmegye főesperese, akinek a plébániája a belvárosban, a Praterben, a másik szolgálati helye, a magyar közösség misézőhelye – a Német Lovagrend temploma – pedig a Stephansdom melleti utcában található.

Bécs nincs ehhez hozzászokva, nem mintha ilyen brutalitáshoz hozzá lehetne szokni.

Körülbelül negyven éve, hogy az utolsó terrortámadás volt itt, így azt is mondhatnánk, hogy Bécs a boldogok szigete volt, egyike a legbiztonságosabb európai városoknak, és a tegnapi esettel együtt is az – tette hozzá az ausztriai magyar főlelkész.

A lelkipásztor úgy tudja, nagyon átláthatatlan volt az egész helyzet, senki sem tudta, hogy egy vagy több ember lő, de tény, hogy a rendőrség speciális erői kilenc perc alatt végeztek a támadóval.

Ma is az egész városon, mindenkin, akivel csak beszéltem, néma sokk érezhető. A belváros teljesen elnéptelenedett, nem nyitottak ki a boltok, ilyen emberemlékezet óta nem volt.

Mindenkit szíven ütött ez a kegyetlenség, nem is nagyon jártak kint az utcán.” A bécsi magyarok egyek az osztrák társadalommal, a körükben is általános a teljes sokk. A magyar közösség oldalán érezhető volt, hogy mennyire foglalkoztatja az embereket a bécsi belvárosban történt szörnyű esemény.

Simon Ferenc nagyon pozitívnak látja viszont, hogy a vallási vezetők rögtön reagáltak, mind a zsidó hitközségtől, mind muszlim részről. „Schlomo Hofmeister rabbi csaknem szemtanúja volt az egész támadásnak, és ma reggel beszámolt arról, hogy az nem a zsidóság ellen, hanem az emberiség ellen irányult. A mi szabad kultúránk és életformánk ellen.”

Simon Ferenc érseki tanácsosként a vallásközi párbeszédért is felel a bécsi egyházmegyében, ezért különösen is örült annak, hogy az iszlám vallás helyi vezetői rögtön elhatárolódtak a cselekménytől.

A meglőtt támadó, bár bécsi születésű és neveltetésű volt, de radikalizálódott, ki is derült róla, hogy nem járt a muszlim közösségbe.

Bár Bécs nincs ehhez hozzászokva, nem volt előzmények nélküli a támadás – tette hozzá Simon Ferenc. Október 30-án a tizedik kerületi Páduai Szent Antal-templomba hatolt be közel ötven szélsőséges iszlamista fiatal. Ramazan Demir imám, aki a vallásközi párbeszéd terén muszlim részről szorosan együttműködik Simon Ferenccel, két napra rá fiatalokkal elment a helyszínre, és szolidaritását fejezte ki. „Ez fontos tett volt, hogy mindenki lássa, az iszlám és a szélsőséges iszlamizmus két különböző dolog, nem mindenki radikális, aki muszlim.” Ám kisebb incidensek történtek korábban is, és a Páduai Szent Antal-templomban történtek után néhány nappal korán reggel a Stephansdomba is bement egy fiatalember, és arabul kiabált mindenfélét, amit az öngyilkos merénylők szoktak a híradások szerint. Ennek az esetnek nem lett támadás a vége, de azért hátborzongató lehetett.

„Ugyanakkor nem árulok el azzal titkot, ha azt mondom, hogy minimum két-három havonta bombariadó van a dómban, de hála Istennek a legtöbb esetben ez vaklármának bizonyul” – mondta az ausztrai magyar főlelkész.

„Éppen azért vagyunk nagyon kitéve az ilyen eseteknek, mert az elmúlt csaknem negyven évben Ausztria, Bécs a béke szigete volt. A rendőrség próbál, amennyire csak lehet, jelen lenni az utcákon, de nem akarja túlzásba vinni.

Teljesen egyetértek azzal, hogy nem kell még nagyobb pánikot kelteni, mint amekkora most amúgy is van.

Hál’ Istennek most is látható, hogy gyorsan reagáltak erre a szörnyű eseményre.”

Simon Ferenc könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy azért november 2-án este történt a támadás, mert a koronavírus-járvány miatti szigorítások másnap léptek életbe, így még sokan elmentek egy vendéglőbe vagy bárba, ehhez még az időjárás is kedvezett. És bár csak spekulációnak tartja, arra is rámutat, hogy az adventi vásárok megnyitását is elhalasztották, nem tudni, a koronavírus-járvány miatt mi lesz a sorsuk. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy az esetlegesen akkorra tervezett merényleteket mostanra időzítették.

„Szerintem nem véletlen, hogy ugyanott kezdődött a lövöldözés, ahol a harminckilenc évvel ezelőtti első bécsi terrortámadás történt” – tette hozzá. Ezúttal a zsidó közösségből nem volt senki veszélyben, mert a zsinagóga és a többi zsidó intézmény a környéken már be volt zárva.

A szörnyű terrortámadás sokkolta Simon Ferencet is, de rámutatott, hogy a legtöbben az összefogásról tettek tegnap tanúbizonyságot.

Rengeteg önkéntes segítő jelent meg egyszerre, például két muszlim, török fiatalember segítette a mentőautóhoz a lövöldözés közepette azt a huszonnyolc éves rendőrt, aki a támadásban életveszélyesen megsebesült. Az operáció után immár stabil a fiatalember állapota.

Christoph Schönborn bíboros vezetésével beszélgetésünk után, 6 órakor gyászistentiszteletet tartottak a Stephansdomban a terrortámadás áldozataiért, amelyen a muszlim és a zsidó közösség, valamint az osztrák kormány is képviseltette magát.

Fotó: MTI; Der Standard; Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír