Összefogtak a karitatív szervezetek – Beszélgetés Soltész Miklós államtitkárral

Hazai – 2020. április 6., hétfő | 10:42

Hat karitatív szervezet részvételével alakult meg a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács, melynek elnöke Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklóst a tanács munkájáról és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Budapestre költözéséről kérdeztük.

– Létrejött a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács. Mely szervezetek a tagjai?

– A hat legnagyobb hazai karitatív szervezet – a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat alkotja a Karitatív Tanácsot. Törvényi rendelkezés, hogy ez a tanács Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsként végzi a munkáját veszélyhelyzet esetén, kiegészülve a szociális ügyekért felelős államtitkárral, a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelem képviselőivel. Feladata a karitatív segítségnyújtás koordinációja. Természetesen a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzzsel, illetve annak akciócsoportjával együttműködésben dolgozunk.

– Újraindult a Nemzeti Összefogás Vonala az 1357-es számon, valamint megnyílt az összefogás számlaszáma is (11711711–22222222). Miért döntött így a tanács?

– A veszélyhelyzet miatt több intézkedést is meg kellett hoznunk. Eddig minden karitatív szervezet saját adományvonalat működtetett, az így befolyt összeggel pedig az általuk fontosnak tartott kezdeményezéseket támogatták. A 1357-es adományvonal már a dunai árvíz idején is sikerrel működött. Az erre érkező hívások és SMS-ek most a járvány elleni küzdelmet segítik. Ugyanígy, a hozzá kapcsolódó számlaszámára érkező adományokat szintén erre fordítjuk. A személyes találkozások kerülése, minimalizálása miatt most nincs lehetőség arra, hogy a megszokott módon tartós élelmiszert vagy ruhát ajánljunk fel. Aki segíteni szeretne, most elsősorban pénzbeli adománnyal teheti meg. Cégektől, közösségektől viszont el tudunk fogadni tárgyi felajánlásokat.

– Közös azonosító igazolványt adtak ki a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsban részt vevő szervezetek számára. Miért volt erre szükség?

– A munkatársi-önkéntes igazolványokból minden szervezet kétszáz-kétszáz darabot kapott. Azért döntöttünk az igazolvány kiadása mellett, mert tapasztalataink szerint a sok jó szándékú felajánlás és erőfeszítés mellett vannak olyanok, akik visszaélnek mások jóindulatával, esetleg naivitásával. Azt szeretnénk, hogyha a karitatív szervezetek munkatársa bekopogtat valakihez, egyértelműen és könnyen le lehessen őt ellenőrizni.

– Mire használható ez az igazolvány? Mikor és hogyan kapják meg az illetékesek?

– Ezeket az igazolványokat megkapták már a karitatív szervezetek. Ezen a kártyán megtalálható egy telefonszám is, melyet felhívva, le lehet ellenőrizni az önkéntes munkatársat. A kártya mellé minden önkéntes kap egy olyan iratot is, melyen megtalálhatók az adatai, a kettő együtt érvényes. Bízunk benne, hogy ennek köszönhetően tovább tudjuk erősíteni azt a társadalmi bizalmat, amely a karitatív szervezetek iránt már eddig is megnyilvánult.

– Miért fontos, hogy a jelenlegi helyzetben szorosabban működjenek együtt a karitatív szervezetek?

– Az elmúlt egy évtizedben sok olyan közös munkát végeztünk, melyekben felekezettől függetlenül vettek részt a különféle karitatív szervezetek. A dunai árvíz vagy az ukrajnai segítségnyújtás is azt mutatta, hogy nagyobb feladatok esetén hatékonyabb lehet, ha együtt dolgozunk. Ez a mostani, rendkívüli helyzet összefogásra szólít mindenkit, a karitatív szervezeteket éppúgy, mint az egész társadalmat. A koordinált segítségnyújtásra azért van szükség, mert így sokkal hatékonyabban tudjuk eljuttatni az eszközöket oda, ahol szükség van rá. Példaként említeném, hogy érkeztek hozzánk gépjármű-felajánlások. Ezek a járművek egyrészt a kórházak, másrészt a karitatív szervezetek munkáját segítik. Egy gyógyszergyár immunerősítő cseppeket ajánlott fel, ezeket is a karitatív szervezetek segítségével juttattuk el az idősotthonokba, illetve a kórházi dolgozóknak.

– Az Országgyűlés elfogadta azt a kormányzati előterjesztést, hogy a PPKE piliscsabai része Budapestre költözzön. Miért volt erre a lépésre szükség?

– Egy közel négyszáz éves egyetemről beszélünk, melynek a története nagyon gazdag és összetett. A rendszerváltás elején született az a döntés, hogy az újjáalakuló egyetem Piliscsabán kapjon otthont. A hittudományi és a jogi kar azonban Budapesten működött. Napjainkra a körülmények megváltoztak, a széttagoltság már nem szerencsés, a hallgatók is szívesebben járnak egy budapesti egyetemre. Mivel a balliberális kormányzat a Magyar Rádiót sok évvel ezelőtt elköltöztette a Belvárosból, ezért a régi épületek nagy része évekig üresen állt, pusztult. Így merült fel, hogy ezeket az épületeket vegye birtokba a katolikus egyetem. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a piliscsabai épületkomplexumot pedig felajánlja a magyar állam részére.

Magyarország Kormánya az elmúlt években jelentősen segítette az egyetemek fejlődését, hosszú a sor az ELTE-től a pécsi egyetemen át a szegedi egyetemig. Azok a politikai erők, melyek támadták a Pázmánnyal kapcsolatos döntést, elfelejtik, hogy a katolikus egyetemre is magyar fiatalok járnak, az egyetem a magyar felsőoktatás egyik kiemelt szereplője, amely közfeladatot lát el. A kormány ezért döntött a segítség mellett.

– Hogyan tervezik a megvalósítást?

– Nagyon hosszú, évekig tartó folyamat lesz, többek között az egyetemi oktatáshoz szükséges átalakítások miatt is. A Budapestre költöző Pázmány néhány év múlva szerintem Magyarország egyik legkorszerűbb egyeteme lehet.

Örülök, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés több mint négyötöde megszavazta, ami nem általános a mostani politikai viszonyok között. A törvény kimondja, hogy a piliscsabai campus átadásának és az új épületek átvételének feltételeiről a kormány egyeztet az Apostoli Szentszékkel, illetve szükség szerint megállapodást készít elő. Az elfogadott törvény mindkét felet biztosítja arról, hogy évek múltával is minden az eredeti szándékok szerint valósulhasson meg.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria