Paolo Bizzeti anatóliai apostoli helynök a törökországi választásokról

Paolo Bizzeti SJ kiemelte, hogy „a Katolikus Egyháznak sohasem voltak nehézségei Erdoğan kormányával”. Az elnökválasztás május 28-án zajló második fordulójában Erdoğan elnök a szavazatok 52,16 százalékát szerezte meg; riválisa, Kemal Kılıçdaroğlu 47,84 százalékot ért el. Az elmúlt hónapokban viszont a nyugati média közvélemény-kutatásai és elemzései Erdoğan hosszú elnöki mandátumának lehetséges végét jósolták.

„Valódi ismeretek hiányában csak felszínesen értik meg Törökországot, ami meglepetéseket okozhat” – mondta Bizzeti, majd hangsúlyozta: „Erdoğan győzelme előre látható volt, és az erőviszonyok megfordulása, amit egyesek jósoltak, nem következett be. Ez azért van, mert bizonyos szempontokra összpontosítunk, amelyeket nagyon fontosnak tartunk, miközben vannak mások, amelyek egyértelműen fontosabbak a török nép számára, és amelyeket mi alábecsülünk.” Az anatóliai apostoli helynök ezen figyelembe veendő tényezők közül kiemelte „azt a jelentős szerepet, amelyet Törökország az Erdoğan-kormánnyal szerzett a nemzetközi színtéren. Ez fontos a törökök és az Egyesült Államok számára: Törökországot Putyin és a Perzsa-öböl menti monarchiák különböző, olykor ellentmondásos okokból geopolitikai szereplőként ismerik el; tehát Erdoğan egy olyan vezető, aki szilárdan irányít, így számíthat a nemzetközi elismerésre. Azok, akik egy a saját nevében irányító, elszigetelt diktátorként írják le, félreértelmezik a valóságot. Erdoğan megválasztott és nemzetközileg támogatott személy. Ezt figyelembe kell venni, mert a török közvélemény is ezt tartja szem előtt” – magyarázta Paolo Bizzeti.

Erdoğan mintegy kétmillió szavazattal győzött ellenfelével szemben. A győzelem garantálja számára, hogy további öt évig az ország élén maradjon. Kemal Kılıçdaroğlu az elmúlt hetekben nacionalista és bevándorlóellenes kampányba kezdett, és a Törökországban menedéket találó több millió szíriai menekült kiutasításáról és kényszerkitelepítéséről beszélt. „Az ellenzéki jelölt Erdoğan területén akart Erdoğannal versenyezni, ami nem volt túl szerencsés döntés. Amikor mindkét oldal érvei többé-kevésbé azonosak, az emberek azt hagyják hatalmon, akit már ismernek” – mutatott rá az apostoli helynök.

Bizzeti püspök arról is beszélt, milyen érzéseket válthat ki a választási eredmény a törökországi keresztény közösségekben. Leszögezte: a Katolikus Egyháznak soha nem voltak problémái Erdoğan kormányával. Vannak olyan kérdések, amelyek mindig is megoldatlanok voltak, mint például a Katolikus Egyház mint jogi személy kérdése. De ezek a problémák a lausanne-i békeszerződésnek tulajdoníthatók, nem Erdoğan pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja – a szerk.) kormányzásának. „Emellett – teszi hozzá a püspök – van egy bizonyos kemalista szekularizáció, amely a vallást a magánszférába utalja, és ez nem túl kedvező számunkra. Ezen a ponton is el kell szakadnunk bizonyos banalitásoktól. Európában az állam teljes szekularizációja értéknek számít, bár vannak vitás helyzetek és megkérdőjelezhető szempontok. Egy olyan kormány, amely figyelembe veszi az emberek vallási érzelmeit, mindenképpen kívánatos számunkra. Nem fogadhatjuk el, hogy egyszerűen a lelkiismeret szférájába száműzzék a vallást.”

Fordította: Hollósi Judit

Forrás és fotó: Fides

Magyar Kurír