Az O filii et filiae kezdetű himnusz világszerte a húsvéti időszak emblematikus költeménye. Angolszász (O Sons and Daughters, Let Us Sing) és német (Ihr Christen, singet hocherfreut) nyelvterületen is elterjedt. Magyarul (ÉE 109) többnyire Szedő Dénes fordításában éneklünk belőle néhány válogatott versszakot.
Az eredeti művet Jean Tisserand (†1497) francia ferences szerzetesnek tulajdonítják, aki a húsvéti szentségi áldás szertartásához írhatta. Szövegéről a legkorábbi forrásunk egy francia római katolikus szertartáskönyv (1518–1536 között). A költemény tizenkét, háromsoros latin nyelvű stófából áll, amelyeket hármas alleluja egészít ki.
Dallama feltételezhetően egyidős a himnusz szövegével. Nyomtatott formában elsőként egy 1623-as párizsi kiadványban (Airs sur les hymnes sacrés, odes et Noëls) találjuk. Egyszerű és párbeszédes szerkezetű (AAB-B), a strófák harmadik sora elővételezi a hármas alleluja refrénjének dallamát. Egymásnak felelgető kórusokkal, vagy az előénekes szövegére hármas allelujával felelő gyülekezeti ének formájában is imádkozható.
A himnusz ritmusa a latin kiejtés hangsúlyaihoz igazodó gregorián helyett háromütemes egységekből építkezik, már-már lendületes táncra emlékeztet. Így adja át húsvét ünnepének felszabadító örömét és megújulást hirdető, sodró dinamikáját.
Szövege szorosan illeszkedik a megjelenéstörténetek fényes héten olvasott eseményeihez. A bevezetés meghirdeti a dicsőség mennyei Királyának feltámadását. A 2–5. versszakok megemlékeznek az üres sírhoz látogató asszonyokról és tanítványokról (Mt 28,1–7; Jn 20,2–10). A következő egység, a 6–10. versszakok szövege elbeszéli Krisztus két megjelenését a tanítványok körében, a zárt ajtók mögött (vö. Jn 20,19–29). Nagy hangsúly kerül itt a jézusi békekívánásra és a Tamás apostollal történt találkozásra.
A költeményt – a magyar fordításban is – két, dicsőítésre felszólító strófa zárja. Ezek latinul szó szerint magukban foglalják a zsolozsmák imaóráit záró fohászt: Benedicamus Domino (Mondjunk áldást az Úrnak!) – Deo (dicamus) gratias (Istennek legyen hála!).
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
