Pietro Parolin államtitkár: Ferenc pápa öt éve az öröm pápasága

2018. március 13. kedd 17:45

Öt évvel ezelőtt, 2013. március 13-án választották pápává Jorge Mario Bergogliót. A jubileum alkalmából a Vatican News hírportál interjút készített Pietro Parolin bíboros államtitkárral.

– Bíboros úr, ön a pápa legközelebbi munkatársa. Ön szerint melyek Ferenc pápa ötéves szolgálatának legkiemelkedőbb pontjai?

– Már öt év eltelt, méghozzá nagyon-nagyon gyorsan, megannyi örömteli és szomorú esemény váltotta egymást… Tény azonban, hogy Ferenc pápa megválasztása és szolgálata ajándék az Egyház és az emberiség számára, melynek spirituális és egyházi jelentőségét a Gondviselésbe vetett hit fényénél kell megfontolni, értékelni és értelmezni. Maga az évforduló elgondolkodtat bennünket Ferenc pápa tanításának és tevékenységének legjellemzőbb vonásairól.

Már régóta foglalkoztat, hogy Ferenc pápa szinte minden dokumentuma az örömet juttatja kifejezésre, de a programadó Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítása különösképpen; aztán az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítása hasonlóképpen; a Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája pedig közvetve, hiszen a dicséret is az örömből születik meg. Ferenc pápa szolgálatának legalapvetőbb jellemzője valóban az öröm, mely nyilvánvalóan nem a gondtalanságból születik, hanem annak tudatából, hogy az Úr szeret minket.

Pápaságának másik fő motívuma az irgalmasság, vagyis Isten teljes és személyes szeretete, amivel minden teremtménye felé fordul. A Jézus által szerzett üdvösség hirdetése mások számára szintén öröm – annak, aki hallja, és annak is, aki azt hirdeti. Harmadik irányvonalként említhetném az evangelizációt, ami a kilépő Egyház küldetése minden teremtményhez. Ez a pár szó is jól kifejezi Ferenc pápa péteri szolgálatának legfőbb vonásait.

– Ferenc pápa kapcsán úton lévő Egyházról beszélhetünk. Mindazonáltal Egyházon belül és kívül is vannak eltérő vélemények. Hogy válaszolhatunk a kritikákra?

– Minden bizonnyal Ferenc pápa szolgálatának egyik legjellemzőbb vonása, hogy egy kilépő, mozgásban lévő Egyházban élünk. Az ő sürgető felhívása kezdettől fogva, hogy ne álljunk meg, hogy ne nyugodjunk bele a „de hát mindig is így volt” elvbe – ahogyan ezt kifejezetten meg is fogalmazta az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában. Természetesen jól tudjuk, hova is vezet ez az út: az Egyház iránti nagyobb hűséghez, Isten népe és Krisztus teste természetéhez, továbbá az evangéliumot hirdető hatékonyabb missziós elkötelezettséghez. Ebből következik – anélkül, hogy bárkit is elítélnék –, hogy az erő, a dinamizmus, amit a pápa szeretne átadni az Egyháznak, lehet az oka a különféle kritikáknak, amivel őt illetik.

Bizonyos szempontból ez természetes dolog, hiszen eddig minden pápát illettek kritikával is. Ugyanakkor különbséget kell tenni a támadó és a romboló, így valóban rossz, illetve az építő jellegű bírálat között. Valószínűleg más és más módon kell válaszolni ezekre az eltérő kritikákra. A támadó és romboló kritikával szemben nincs más lehetőség, mint hogy keresztként fogadjuk őket, a töviskoszorú tüskéiként, amit hordoznunk kell. Ez főként akkor fájdalmas, amikor olyanoktól érkezik, akik az Egyházban felelősséget hordoznak, és ennek megfelelően nyilvános szerepet vállalnak. Itt nincs mit tenni. És tudnunk kell: mindig is lesznek ilyenek.

Az építő kritikákat ellenben úgy kell fogadni, hogy azok segíthetnek, javíthatnak és tökéletesíthetnek. Ezek az építő kritikák a szeretetből születnek, és az Egyház közösségépítését szolgálják. Szerintem ez az alapvető kritérium a megkülönböztetésben: vajon a kritika az egyházi közösségre irányul-e, és a bíráló a pápát akarja-e segíteni hivatala jobb gyakorlásában az egész Egyház javára.

– Mi az ön személyes jókívánsága Ferenc pápának az évfordulón?

– Azt hiszem, akár egyházi személy mondja, akár nem, a Ferenc pápának mint korunk fontos és jelentős személyiségének megfogalmazott jókívánság ez: az Úr adjon neki életet, egészséget és erőt, hogy továbbra is vezesse az Egyházat. Én is ezzel az ősi jókívánsággal búcsúzom: Deus conservet eum et vivificet eum – Isten erősítse és oltalmazza őt. Adjon neki erőt és lendületet. Mondjuk együtt mindnyájan: Ad multos annos! – Sok évvel áldjon meg az Isten, Szentatya!

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
engedjuk-e-hogy-vessen-csiszoljon-magahoz-hasonlova-formaljon-brenner-emleknap-szombathelyen
Engedjük-e, hogy Isten véssen, csiszoljon, formáljon? – Boldog Brenner János-emléknap Szombathelyen

Boldog Brenner János emléknapján, december 15-én megtelt ünneplőkkel a szombathelyi székesegyház. Először ünnepeljük a vértanú pap liturgikus emléknapját: szentmisével, emléktábla- és ligetmegáldással, a vértanúság útján tett zarándoklattal. A Szombathelyi Egyházmegye ünnepén jártunk.

2018. december 15. szombat
a-biblia-uzenete-uj-honfoglalas
Új honfoglalás

Advent 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 3,10–18)

2018. december 15. szombat