Püspökszentlászlón lelkigyakorlatoztak, majd Pécsváradra kirándultak a Boldogasszony Iskolanővérek

„Lelkünk Istenre hagyatkozása nem velünk született képesség… Fokról fokra kell elsajátítanunk” – fogalmazta meg a rend alapítónője, Boldog Terézia Gerhardinger. Ez az alázat indítja a rend tagjait kezdetektől fogva, hogy minden évben egy hetet lelkigyakorlatos csendnek szenteljenek. Ez a fajta visszavonulás segíti őket megteremteni az egyensúlyt, hogy apostoli szerzetesi életükben harmóniában legyen az imádság, a szolgálat és a közösségi élet.

„Az ima tartja fenn életünk ritmusát, amelyben hol inkább önmagunk, hol mások, majd a közösség vagy azon világ felé fordulunk, amelyet szolgálunk” – írja a Boldogasszony Iskolanővérek szabálya is.

Az idősebb nővéreknek tavasszal a pesti rendházban volt lehetőségük lelkigyakorlatozni, a fiatalabbaknak pedig július utolsó hetében Püspökszentlászlón. Itt a csoport egyik fele személyesen vezetett lelkigyakorlaton vett részt Papanek Márta, Czakó Ágnes SA nővér és a rendfőnök Lobmayer Judit nővér bátyja, Lobmayer Imre SchP kísérésével. A többi nővérnek szemlélődő lelkigyakorlatot tartottak Koller Klára vezetésével és Fehérváry Jákó OSB papi jelenlétével.

A jezsuiták Életrendezés Háza, valamint a Pécsi Egyházmegyéhez tartozó püspöki kastély adtak otthont most már többedik esztendeje a két csoport lelkigyakorlatának. A falucska festői környezete, az arborétumi séták, az erdei magányos barangolások, a Zengő lenyűgöző panorámája, a pazar esti csillagos égbolt szemlélése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a rendtagok testileg-lelkileg megújulhassanak.

A lelkigyakorlatot oldott hangulatú közösségi találkozások keretezték. Előtte a jelenlevők megosztották egymással, ami az elmúlt tanévben meghatározó volt számukra, illetve ami az azóta eltelt nyári hetekben történt velük. A lelkigyakorlat végén pedig közösen ellátogattak az egykor bencés monostorként működött pécsváradi várba.

Az ősi történelmi hely múzeuma igazi szellemi élményt jelentett számukra. Az Árpád-kori várkápolnában ünnepelték lelkigyakorlatuk záró szentmiséjét, amelyen az akusztikának örvendve, többszólamú kórusműveket énekeltek.

A várudvarban elköltött ebéd után búcsút vettek egymástól, és ki-ki visszatért saját rendházába, vagy megkezdte nyári szabadságát.

„Bízunk benne, hogy e hét áldásai, kegyelmei megtermik gyümölcsüket, és úgy kezdjük majd az új tanévet, ahogyan alapítónőnk egykor megfogalmazta a nővérekhez szóló bátorító levelében: »A szünidő alatt együtt voltatok Istenben, így lélekben megújulva kezdhetitek el a mindennapi munkát«” – olvasható a beszámolóban.

Forrás és fotó: Boldogasszony Iskolanővérek

Magyar Kurír