Raï libanoni pátriárka: A nép szenved, elviselhetetlen lenne az adóemelés

Kitekintő – 2022. január 26., szerda | 19:01

Béchara Boutros Raï maronita pátriárka, bíboros január 23-án mondott homíliájában élesen megfogalmazta véleményét a libanoni kormány által tervezett intézkedésekről.

„Új adókat bevezetni érthető és járható út, amikor a gazdaság élénkül, növekedésben van, de Libanon népe számára egy újabb igazságtalanság lenne, növelné a szenvedést a súlyos válság idején, amely miatt a népesség nagy része a szegénységi küszöb alá került” – hangsúlyozta a bíboros. Jelenleg az éves gazdasági programtervet vitatják meg az országban, amelyet Juszef Khalil pénzügyminiszter terjesztett elő, a parlament elnöke, aki a síita Nabib Berri politikai köréhez tartozik.

Január 24-én a libanoni miniszterek tanácsa Naguib Mikati elnök vezetésével ismét összeült a baadbai elnöki palotában. Előtte több mint három hónapra felfüggesztették a kormányüléseket, ami azt jelzi, hogy az intézmények és a politikai tömbök bénultan állnak a cédrusok országát sújtó válsággal szemben.

A libanoni pátriárka a nagymértékű adóemeléssel kapcsolatos kritikáját január 23-án fejtette ki az általa bemutatott eucharisztikus liturgia homíliájában. Beszédében leszögezte, hogy az ország életének ebben a súlyos szakaszában az adóemelésnek nem lenne más hatása, mint hogy visszafordíthatatlanná tenné a gazdasági összeomlást, még jobban elszegényítve a családokat, és újabb csapást mérne a termelő tevékenységre.

„Libanon megalapítása óta – mondta többek között a pátriárka – a gazdasági liberalizmus volt az ország jólétének, növekedésének, fejlődésének titka, segítette a munkahelyek számának növekedését és a pénzügyi beruházásokat minden szektorban, munkalehetőségeket hozott létre, és még a globalizáció megjelenése előtt kapcsolatokat teremtett a libanoni gazdaság és a világgazdaság között.” Hozzátette, hogy Libanon gazdasági összeomlása azzal kezdődött, hogy gazdasági és társadalmi szinten is meggyengült a liberalizmus.

A Libanont átjáró súlyos válság valójában kérdéseket vet fel a polgárháború szörnyű éveit követő gazdasági fellendülés mesterséges és törékeny voltát illetően is. Rendezetlen módon történt a fellendülés, az ingatlanpiac felfújt buborékhoz hasonló „helyreállításával” kezdődött, amely során beépült a tengerparti övezet nemzetközi hírű építészek tervezte felhőkarcolókkal és üzletközpontokkal, amelyek tele voltak a divatmárkák üzleteivel. Olyan „fellendülés” volt ez, amely valójában nem a reálgazdaság átgondolt növekedése volt, és amelyet egyre jobban a pénzügyi konstrukciók és a kreatív finanszírozás határozott meg, amelyet a Banque du Liban, az 1993-ban Riad Salameh, a Merril Lynch hajdani bankárja által alapított központi bank is folytatott.

Az elemzők szerint most az súlyosbítja a helyzetet, hogy az Öböl menti arab országok korábban nyújtott gazdasági támogatása alábbhagyott. Visszafogták a libanoni kormányok támogatását, amelyekben nagy jelentőségre tett szert az iráni kapcsolatokkal rendelkező síita Hezbollah párt. Hogy a libanoni nép túlélte ezt a nehéz időszakot, nagy részben annak köszönhető, hogy libanoniak milliói külföldön dolgoznak, és havonta küldenek segítséget a hazájukban maradt rokonoknak és barátoknak.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Fides

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria