Az eredeti festményt, amely a vatikáni képtárban látható, fatáblára festette az olasz művész 1511-1512-ben. Sigismondo de' Conti, II. Gyula pápa titkára rendelte meg a képet, hálaadásként Szűz Máriának azután, hogy a nemes ember folignói házát villámcsapás érte, mégsem okozott benne kárt.
Először a római Capitolium dombján levő Santa Maria in Aracoeli-templomban állították ki, ahova de' Contit eltemették. A Raffaello-festmény 1566-ben az umbriai Folignóban lévő Szent Anna-templomba került, innen 1797-ben a francia csapatok vitték el Párizsba, ahol a fatáblára festett olajképet vászonra helyezték át.
Luis Rodríguez Simón, a Granadai Egyetem szakembere a következőket ismertette: a córdobai magángyűjteményben fellelt kép tudományos vizsgálata és archív kutatások nyomán nyilvánvaló a kapcsolat a spanyolországi és a vatikáni festmény között, és előbbi akár a Vatikánban őrzött fő festményhez készült tanulmány is lehet – olvasható a The Art Newspaper művészeti folyóirat honlapján.
A kisebb madonna-festmény jelenlegi tulajdonosának őse egy üzletember volt Franciaországban, ő hozta a képet Córdobába. Azt azonban nem tudják, hogy ez mikor történt, mint ahogy arról sem tudni semmit, miként került a kép Párizsba.
E kisebb festmény is fatáblára készült, és a XIX. század végén tették át vászonra Franciaországban. Erről tanúskodnak a vászonra ragasztott könyvlapok, amelyeket 1872-ben nyomtak.
Olasz művészettörténészek vegyesen fogadták a felfedezést. Stefano Alessandrini, az olasz kulturális tárca tanácsadója szerint „a festmény lehet egy jó másolat is, amelyet akkor készítettek, amikor a Louvre 1797 és 1816 között kiállította a képet”. Elmondta, hogy olyan repedezéseket figyelt meg rajta, amelyek a XIX. századi műalkotások jellemzői, és nem olyan festményekéé, amelyeket fatábláról vittek át vászonra.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
