Szabó József László: Kérdezd az angyalt!

A kötet szerzője kifejti: a keresztény világnézet szerint az ember eredendően sokkal jobb, mint amire a cselekedetei alapján következtethetünk. Ő maga ezt a jobbat keresi kitartóan, ötven éve, amikor is először találkozott az ókeresztény egyházatyának, Tertullianusnak A lélek tanúságtétele című apologetikai művével (Kr. e. 197–200), amelyben elveti a pogány filozófusok tanításait, és a keresztény hit bizonyítására egyetlen tanút hív elő: magát az emberi lelket, amely természeténél fogva keresztény, azaz krisztusi.

Szabó József László vallja: az ördög befolyással van az emberi gondolkodásra és az ebből fakadó cselekedetekre, a „véletlenre” azonban nincs rálátása, nincsen vele kapcsolatos előretudása. Isten angyalai viszont tudnak a történelembe kódolt véletlenekről, s ez az előnyük megvan a sötétség fejedelmével szemben. Ők a „véletlenek”. Az ördög nem ismeri a valódi szeretet tényszerű hatását. A gyűlöletet állítja vele szembe, és azt teszi az emberi értelem egyik fő inspirációjává. Általában az ember sokkal több időt tölt helytelen cselekedetei utólagos magyarázatával, mint a kritikus elemzéssel, hasonlóan mások hibájának a feltárásával, mint saját maga korrigálásával. A lelkipásztor író

abban látja az angyalok szerepét, hogy teljesebb perspektívához segítik az embereket, s ezzel a szeretet tanítómestereiként vannak köztünk.

Elemzésében a szerző megállapítja: Isten létének teremtő kiáradásában élünk. Az angyalok szellemi létük miatt alig korlátozottan, az emberek az anyaghoz kötöttségük miatt erős korlátok között. Ezeket a korlátokat a megtérésben való előrehaladás bontja le. A megtérés az önmagunkra ébredést segíti. Az ember nagyon korlátozott a lét érzékelése és értelmezése terén. Gúzsba köti az anyagi lét túlsúlya. Az angyal ettől szabad. „Ezért tanítónk, és ezért érdemes kérdezni őt.

Az angyalok már önazonosak, az ember még nem. Az emberi korlátok között igen jelentős a tér és az idő, amely az angyalokat akkor érinti, amikor kényszer nélkül, önként kapcsolatba lépnek az emberrel.”

A megtérés, valamint a tér-idő-korláttól való mentesség úgy függ össze, hogy a megtérő ember egyre inkább az örökkévalóság vonzásába kerül. Jézus is belépett a tér és az idő keretei közé, az angyalok pedig szolgálták és szolgálják őt.

Az Isten és a teremtmények léte nem azonos. Az eltérést és a hasonlóságot, valamint az ebből fakadó viszonyt a létanalógia fejezi ki. (A klasszikus metafizika és a keresztény teológia egyik alapfogalma, amely azt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze Isten és a teremtett világ a létezés szintjén. A fogalom szerint a „lét” vagy „létező” szó nem ugyanúgy és nem is teljesen eltérő jelentéssel vonatkozik Istenre, mint az emberre vagy a dolgokra. Ez az analóg, hasonlító, de különbséget tevő viszony – a szerk.)

Szabó József László példaként idéz Goethe Ami Isten bennünk című költeményéből:

„Legyen jó és nemes,
segíteni kész az ember!
Mert csak ezáltal
különbözik a többi
eleven lénytől,
amelyet megismert.
Üdv a nem-ismert
lényeknek ott fenn,
kiket sejtünk!
Hasonlítván reájuk
emberi példa tanítson
a hitre, hogy élnek…
A jó ember legyen
nemes, segíteni kész!
Alkosson fáradhatatlanul
hasznosat és igazat;
legyen ő ama sejtett
lényeknek mintaképe itt.”

A szerző fölteszi a kérdést: kik hatnak jobban az emberre, a jó angyalok, vagy a gonoszok? A válasz: attól függ, honnan nézzük. A történelem lezárulásáig a gonoszság mértékének és a jóság mértékének egyaránt be kell telnie. A gonoszság a földi életet teszi egyre sötétebbé és aggasztóbbá, a jóság viszont a mennyet ékesíti, és egyre inkább ékesíti.

Ez a teremtés legszebb része. A gonoszság az időhöz kötött, a jóság az örökkévalósághoz.”

A könyv írója elgondolkodtatónak nevezi, hogy az eddigi összes civilizáció megfogalmazta a maga angyaltanát. Mindegyikben jelen van a titokzatos szellemvilág. A jó angyalok az ember jobbik énjét személyesítik meg, a démonok a rosszabbik ént, mivel mindkettő jelen van az emberben. Az egyiket gondozni kell, „míg a másik gondozás nélkül is terjed, mint a tarack vagy a csicsóka”. Csak gyökerestül lehet kiirtani. Ezért az ősbűn, illetve az áteredő bűn gondolata is elterjedt majd mindegyik kultúrában.

A kereszténység számára Jézus visszaigazolta az ősi megérzést: valóban vannak angyalok. Ők Isten első, értelmes, lelkes teremtményei. „Az örök Atya tervének előmozdítói, illetve hátráltatói, a teremtés szolgálói, illetve gáncsolói.” Ezért beszélünk jó és rossz angyalokról. Hol az egyik, hol a másik hatása erősödik fel az emberben, sőt az emberiségben. A jó angyalokat megszólítjuk, őket hívni kell, s ez nehéz élethelyzetben könnyebben megy. Ők szabadok, s tisztelik a szabadságot. A rossz angyalok erőszakos tobzódása ellen viszont védekezésre kényszerülünk. A jó angyalok őrzők és tanítók. Ellentétben a cselvető, megtévesztő, értelmet fertőző és akaratot gyengítő rossz angyalokkal, akik magukhoz akarják láncolni az embert. A szentek lelkei, akik már az Atya közelében vannak, jobban, mint bármikor a födi életükben, nagy segítői az angyaloknak.

Szabó József László kifejti: bár a teremtés az emberek közreműködése révén folytatódik, az angyaloknak lényeges szerep jut az emberek ösztönzése terén. A hamis „építőmester” trükkjeit le kell leplezni. Az angyalok nem, de az emberek megváltoztathatják a történelem folyamán Isten akaratát. Ezt jelzi Jézus többször is. Amikor fölteszi a kérdést: vajon ha az Emberfia újra eljön, talál-e még hitet a földön, valójában azt közli: rajtatok múlik. És azt is, hogy folyamatos legyen a kérés. „Ha a kérést abbahagyja a földlakó, sorvadni kezd a hite.”

A kötet írója szerint az ember vagy „belelényegül egy végső konszekrációban az isteni miliőbe” – ahogy Teilhard de Chardin reméli –, „vagy a nagy végső aposztázia állapotában megrendülten zuhan térdre Isten feltárulkozó hatalma előtt”. Isten ezt az emberek választására bízta.

A jó angyalok mindent megtesznek, hogy az első lehetőség felé segítsék az embereket. Ők azonban – ellentétben „a Nagy hazuggal és bandájával” – tiszteletben tartják az ember szabad akaratát. Ezzel látszólag hátrányba kerülnek az ördögökkel. A jóság és a szeretet mindig a nehezebb utat választja, de célba csak így érhet.

Szabó József László: Kérdezd az angyalt!
Kairosz Kiadó, 2026.

Fotó: Kairosz Kiadó

Bodnár Dániel/Magyar Kurír