Szalézi Szent Ferenc védencei találkoztak Gyulafehérváron

Az egész napos programra Erdély számos pontjáról érkeztek résztvevők Gyulafehérvárra, akik a média elkötelezett munkásai, közszolgálati vagy egyházi sajtóban. A bemutatkozókör alatt elmondták, ki honnan érkezett, és a média mely válfajában tevékenykedik jelenleg.

Ezt követően Kovács Gergely érsek a szinódusi tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Számos olyan mozzanatról is beszámolt, amely a térben távoli, közel ötszáz részvevőt megmozgató eseményt emberléptékűvé tette a hallgatóság számára. Szót ejtett arról, hogy is zajlottak az ülések, mik történtek a képről és a médiából már jól ismert kerek asztaloknál, hogyan lehetett hozzászólni egyes témákhoz, és végül, hogy mi módon történt a szavazás. Kérdésre reagálva elmondta, a sajtó kizárása a rendezvényről azt a célt szolgálta, hogy bizonyos témák, amelyekről szó esett a szinóduson, ne essenek prédájául a bulvárnak, míg mások ne sikkadjanak el. Ha megnézzük a szinódus végén született dokumentumot, akkor abból látható, hogy nem csak a – sajtós szempontból – nagy hírértékkel bíró témák kaptak helyet a megbeszéléseken. A szóbeli beszámolót követően egy képes összeállítást is megmutatott, amelyet a rendezvény teljes ideje alatt készült amatőr és profi fotókból állított össze. A délutáni programpontok között magyarországi és itthoni előadók osztották meg gondolataikat különböző aktuális és örökzöld témákról.

Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője, a MAKÚSZ elnöke Közszolgálat a mai katolikus médiában című előadásában számos fontos tényezőre hívta fel a figyelmet. Ezek egyike az volt, hogy a katolikus ember sem csupán hitbéli és lelki életet él, hanem – prózaian szólva – neki is elromlik a mosógépe. Azaz a katolikus média nem csupán a lelki és vallási tartalmakkal tud szolgálni, és főleg nemcsak ezzel kell szolgáljon, hanem szót kell kapjon felületein az élet számos területe. Jóllehet a Lélekkel eltelt indíttatás, a lángoló szív katolikus médiaszakemberként elsődleges, a szakmaiság és az életszerűség sem elhanyagolható tényezői a tevékenységének.

Galambos István, az NHMH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóság igazgatóhelyettese egy nemrégiben készült felmérés adatait osztotta meg a hallgatósággal, kitérve a televíziózás, internetezés, rádiózás és újságolvasás fogyasztási mutatóira. Ismertetett a magyarországi közmédiában sugárzott műsorokra vonatkozó adatokat – például hogy hányan nézték az idei csíksomlyói búcsú közvetítését végig, hányan néztek bele. Ugyancsak ő tematizálta a műsorterv „gettósításának” jelenségét, azaz azt a megszokott menetrendet, hogy a keresztény, vallási adások helye a műsorrácsban vasárnap délelőtt van. De tettek kísérletet e jól bejáratott keretből való kitörésre, és a nézettségi mutatók szerint működhet a műsorrács újragondolása, a vallási műsorok vasárnap délelőttitől eltérő időpontra áthelyezése.

Kollégája, Bodolay-Papp Zsófia Térkép az internet útvesztőihez című előadásában olyan kortárs jelenségeket tematizált, mint a médiafogyasztók álhírekhez való viszonyulása – egy kortárs felmérés adatait ismertetve mutatott rá, hogy bár a megkérdezettek közel 80%-a tudatában van annak, hogy az interneten terjedő tartalmak között álhírek is vannak, csak a válaszadók közel 50%-a ellenőrzi a látottakat, hallottakat és/vagy a forrásokat. Az előadó igen plasztikus példán mutatta meg, hogy egy képet milyen egyszerű manipulálni, erre ma már számtalan jobb-rosszabb applikáció áll rendelkezésre, nem beszélve az egyre profibb mesterséges intelligenciáról – egy önmagunkról készített fotót körülbelül három kattintással módosíthatunk: lecserélhetjük az eredeti hátterét, megszépíthetjük vonásainkat, sőt, sminkelhetünk is – de akkor miért fogadunk el minden, a neten keringő képet valóságosnak? E sorok szerzője a nyelvi igényesség témáját járta körül.

Szász István Szilárd, a Vasárnap hetilap felelős szerkesztője egy rendkívül aktuális témáról beszélt. A Facebook hálójában című előadása egyik sarkalatos pontja a hírek és álhírek aktív fogyasztóinak „összehasonlítása” volt; ebből derült ki, hogy bár él az általános vélekedés, hogy intelligens emberek olvassák a híroldalakat, és a kevésbé intelligensek az álhíreket, az egyes bejegyzésekre kedveléssel vagy hozzászólással reagálók tételes elemzése ezt a hiedelmet megdönti, elég nagy átfedés mutatható ki ugyanis a fogyasztótáborok között.

A nap végén Szerdahelyi Csongor szerkesztő-újságíró, egykori miniszterelnöki sajtófőnök, és egykori vatikáni diplomata Négy és fél évtized a katolikus médiában –Változás és állandóság címmel tartott könnyed, vetített képes előadást, amelyben az első, nyomtatásban megjelent írásától indulva kísérhettük el bel- és külföldi útjaira. Számos érdekes információ mellett azt is megtudhattuk tőle, hogy a vérbeli újságíró sosem tud eltekinteni ezen minőségétől.

A szakmai napon részt vevők megerősítették abbéli óhajukat, hogy gyakrabban kellene hasonló, gondolatébresztő találkozón részt venniük, hiszen a fent vázolt előadások mind kötetlen módon zajlottak, számtalan alkalom volt eszmecserére, vélemények megosztására, visszajelzésre.

Szöveg: Dénes Gabriella

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Főegyházmegye

Magyar Kurír