Székely János: A Biblia legyen mindennapi kenyerünk – Káldi-év, a Könyvek Könyvének éve

400 évvel ezelőtt, 1626-ban adták ki Káldi György Szentírás-fordítását. Ez az első, számunkra is fennmaradt teljes magyar katolikus bibliafordítás.

Sokan talán úgy gondolják, hogy a katolikus egyház nem támogatta, inkább akadályozta azt, hogy a Bibliát lefordítsák az egyes népek nyelveire.

Ennek az elképzelésnek azonban ellentmond az a tény, hogy igen hamar nagyon sok nyelvre lefordították a Szentírást, és ezeket a fordításokat használták is a liturgiában és az egyház életében. Íme egy rövid lista a legrégebbi bibliafordításokról: latin (vetus latina, itala a Kr. u. 2. századtól), szír (vetus syra, peshitta a Kr. u. 3–4 századtól), kopt fordítások (Kr. u. 3. század), azután pedig örmény, grúz, gót, etióp, ószláv stb. (mind az első évezredből).

Káldi György portréja (Adamszky András SJ a 20. század első felében készült festménye egy 19. századi portré alapján készült, amelynek szintén korábbi portré volt a forrása), fotó: Jezsuita.hu

Voltak magyar nyelvű katolikus fordítások már a reformációt megelőző évszázadokban is, hiszen például az 1114-es Esztergomi Nemzeti Zsinat elrendelte, hogy az „apostolt” (a szentleckét) és az evangéliumot magyar nyelven is fel kell olvasni a szentmiséken. Báthori László pálos szerzetes a történeti források tanúsága szerint 1437–57 között lefordította a teljes Szentírást magyar nyelvre, ez a fordítás azonban a történelem viharaiban elveszett. Ezzel szemben a Jordánszky-kódexben ránk maradt egy, a Margit-szigeti domonkos nővérek által használt, 1516–19-ben készült és a Szentírás nagyobb részét tartalmazó, gyönyörű magyar bibliafordítás.

Káldi György fordítása már 1608-ra elkészült, azonban a kiadásra csak 1626-ban nyílt lehetőség. A kiadást Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Pázmány Péter esztergomi érsek is támogatta. Káldi György nagyszerű nyelvérzékkel és óriási tudással fordította le a Szentírás szövegét.

Káldi-biblia (Fotó: Jezsuita.hu)

Az ő fordítása mindmáig jól érthető, szép és magyaros nyelven adja át Isten igéjét.

Ennek a fordításnak a szövegét vette alapul és javítja folyamatosan – a Neovulgáta hivatalos és tudományos kiadása alapján – a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat. A Szentszék útmutatása az, hogy egy nyelvterületen ugyanazt a fordítást használják mind a hivatalos kiadású katolikus bibliák, mind a liturgikus olvasmányok esetében (Liturgiam authenticam, 2001). Az Evangeliarium (vasár- és ünnepnapi evangéliumok) tavalyi megjelenése után az elkövetkező években meg fognak jelenni a Neovulgata szövege és a mai magyar nyelv, valamint a felolvashatóság és érthetőség követelményei alapján javított olvasmányoskönyvek és a Biblia új kiadása is.

A Biblia, Isten igéje nem betű, hanem lélek és élet. Legyen mindennapi kenyerünk, erőforrásunk, legyen lámpás a lépteink előtt!

A jubileumi Káldi-évben emlékezzünk meg Káldi Györgyről, a nagyszerű bibliafordítóról, de ünnepeljük meg ezt az évet még inkább azáltal, hogy olvassuk a Szentírást, engedjük, hogy megtermékenyítse az életünket! Tegyük ki a Szentírást ünnepélyesen templomainkban, és legyen a Szentírásnak főhelye az otthonainkban is! Olvassuk a Könyvek Könyvét otthon, közösségeinkben, imacsoportjainkban is! Elmélkedjünk róla, adjuk a gyermekek, fiatalok kezébe, tegyük mindennapi lelki életünk táplálékává és útmutatójává!

Fotó: Merényi Zita (nyitókép); Fábián Attila (Ozsvári Csaba, Evangeliarium-borító, Esztergom)

Magyar Kurír