Szent Erzsébet ünnepe Kassán –KÉPGALÉRIÁVAL

KÉPGALÉRIA - klikk a képre!

Szent Erzsébet ünnepén, ezen az aranybetűs ünnepen, itt a székesegyházban, de az egész főegyházmegyében még erőteljesebben valljuk a Katolikus Egyház Katekizmusával, hogy az egyház fogyhatatlanul szent – emelete ki homíliája elején Szakál László.

A világ megszentelése kezdettől fogva nem csak az egyház tanításában volt jelen, mert a megkereszteltek valóságos „szentekként” voltak jelen a pogány világban. Egy olyan világot kellett megszentelniük, amelyben kegyetlenség, szeretetlenség, viszálykodás uralkodott. Amelyben a szegényeket, a nyomorékokat, a betegeket megvetették – emelte ki a szónok.


A nagy szentek ünnepén, amikor imádjuk a Szent Istent, aki gyógyító módon beavatkozik a világmindenség folyásába, belép a mi emberi életünkbe, tisztelettel tekintünk a szentekre, akik Istennek ezt a sajátos tettét, ezt a gyógyító beavatkozást folytatják és ezáltal ők is helyreállítják a világ rendjét. Árpád-házi Szent Erzsébet folytatta Isten gyógyító beavatkozását és úgy állította vissza Krisztus országának rendjét, hogy követte a szegény Krisztust, az erényeket hősiesen gyakorolta és segítője volt a szükséget szenvedőknek, példát adva mindannyiunknak – hangsúlyozta az esperes.


A legenda azt mondja, hogy magyar kortársai többször is megkérték Erzsébetet, hogy térjen vissza a magyar földre, de ő azzal utasította el a kérést, hogy „több volt a szegény Thüringiában, mint magyar földön”. „Szólítsuk hát a mai korban Szent Erzsébetet: Jöjj vissza népünk körébe! Élj újra közöttünk és velünk, hogy eltanuljuk tőled a tevékeny kereszténységet! Csak azt ne mondd hogy elég gazdagok vagyunk, mert van itt is elég lelki nyomor és embertelenség! Taníts meg minket szeretni, megbecsülni és tisztelni egymást, hogy újra gazdagok legyünk a jóban, a szeretetben és az irgalmasságban!” – zárta homíliáját Szakál László.

A búcsún a kassai, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és anyaországi hívek, zarándokok mellett részt vett és a szentmisén koncelebrált Pásztor Zoltán kassai helynök, Kovács Sándor kolozsvári esperes, Osztie Zoltán budapesti plébános, a KÉSZ elnöke, és a Magyar Kurír negyvenfős zarándokcsoportját vezető Kondé Lajos plébános, szegedi pasztorális helynök. Az ünnepi szentmisén, immár hagyományosan részt vett Kállay Ubul Tamás elnök vezetésével a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Johannita Lovagrend több tagja.

A szentmisét követően a székesegyház mellett felállított sátorban a kassai Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és cserkészek meleg étellel várták a rászorulókat.


A kassai dóm, teljes nevén Szent Erzsébet-székesegyház a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. században is templom állott, amely azonban 1378-ban leégett. A mai dómot ezután kezdték építeni. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is volt egy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek. Később ismét tűzvész pusztította a templomot, többször módosítottak rajta, míg végül Steindl Imre áttervezte és 1877-96 között átépítették, öthajóssá alakították. II. Rákóczi Ferenc földi maradványai 1906 óta pihennek a kassai dóm sírboltjában – az ország ekkor hozatta haza a hamvakat Rodostóból. A kriptában négy kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miklós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina.

Fotó: Müller Marianne

Kuzmányi István/Magyar Kurír