– Felkeltette a figyelmem az épülő kápolna titulusa, hiszen Erdélyben meglehetősen ritka a Szent Ilona tiszteletére szentelt templom vagy kápolna.
– Amikor az ajnádi falumonográfia elkészítéséhez átfogó helytörténeti kutatást végeztünk, akkor több helyi idős ember mesélt visszaemlékezésében a Szent Ilona-dűlőben levő alapszerű kiemelkedésről, kápolnahelyről, ahonnan köveket vittek házaik újjáépítéséhez az 1944-es faluégés utáni időszakban.
A kápolnahely a falu határában, az egykori Balaskó-vár (a szomszédos Csíkszentmihály felől a hosszan elnyúló Kőd és Kőcsonka magaslata alatt láthatók Balaskó várának romjai) és a bánya közelében található, a közelben haladtak el valamikor az Erdélyt Moldvával összekötő szekérútvonalak. Vannak olyan helytörténeti feltételezések, hogy kisebb szentély vagy ispotályos hely is lehetett itt. A helynevet régi térképeken és jegyzőkönyvekben is megtaláltuk, tehát nemcsak az emlékezet őrizte meg a kápolnahely dűlő vagy a határkereszt megnevezését. Egyébként Szent Ilona-freskó – úgy tudom – található a közeli göröcsfalvi templomban.
– Mi a története a mostani kápolnának?
– Mivel azt a területet, amelyre kápolnahelyként emlékeznek, nem tudtuk megvásárolni, így ott régészeti kutatást sem tudtunk végezni. Ezért szakemberek geodéziai módszerrel átvilágították a földet, és találtak egy 5×5 méteres kőalapzatot a földben. Hat évvel ezelőtt döntöttük el, hogy ezekhez a méretekhez hasonló nagyságú épületet szeretnénk építeni. Megvásároltuk az illető telekkel szomszédos területet, és elkezdtük a tervezést, engedélyeztetést.
A kezdeményező csapat Gál Sándor Szabolcs tervezővel felkereste a csíki kápolnákat, hogy ötleteket, információkat gyűjtsön. Ezek alapján készült el a Szent Ilona-kápolna látványterve. Hosszas folyamat során sikerült telekkönyveztetni a területet és az építési engedélyeket kiváltani.
Ezenkívül az odavezető, mintegy két kilométeres útszakasz felújítása is szükséges volt. Idén januárban kaptuk meg az építési engedélyeket, illetve a főegyházmegyei jóváhagyást a kápolnaépítésre.
Az építtető a csíkajnádi Szent István Szervezet és a plébánia. Az építkezés idén nyáron kezdődött el, a munkálatokat a csíkszeredai Impex Aurora Kft. végzi. A munkálatokat pályázatokból, a helyi közbirtokosság támogatásából, illetve a hívek, elszármazott családok adományából próbáljuk megvalósítani.
Reméljük, hogy támogatóink segítségével és közösségi összefogással a jövő évben el tudjuk végezni a munkálatokat.
*
A Szent Ilona-kápolna építése október végére látványos szakaszhoz érkezett: az épületet befedték és a keresztet is elhelyezték a tornyon.
A Hargita megyei, közigazgatásilag Csíkszentmihály községhez tartozó kis falu, Ajnád (amelyet a helyiek Csíkajnádnak neveznek) a Csíki-medence északkeleti részén, Csíkszeredától 22 km-re fekszik a Kőd-vonulat (842 m) keleti oldala, a Lóvész-tető (1289 m) déli oldala és a Pogány-havas (1351 m) nyugati oldala között.
Szöveg: Dénes Gabriella/Romkat.ro
Fotó: Csíkajnádi Szent István Szervezet Facebook-oldala, Csíkajnád.ro (logo)
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








