Szent Maximilian Maria Kolbe Auschwitz környékének védőszentje

Kitekintő – 2018. augusztus 9., csütörtök | 16:44

A Szentszék Auschwitz környékének védőszentjévé nyilvánította Maximilian Kolbét. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros dekrétumát augusztus 14-én, a minorita szerzetes vértanúhalálának 77. évfordulóján tartandó ünnepi megemlékezésen olvassák fel Auschwitzban.

A krakkói metropolita, Marek Jędraszewski érsek 10.30-kor szentmisét mutat be az egykori koncentrációs tábor 11. blokkja melletti téren.

Ezt megelőzően, 8 órakor az Auschwitztól öt kilométerre fekvő Harmęże Szent Maximilian Központjában „transitust” tartanak, melynek keretében emlékeznek meg Maximilian Kolbe atya haláláról, égbe költözéséről. A szertartást Mariusz Kozioł, a krakkói minorita tartomány vikáriusa vezeti. Ezt követően a ferences zarándoklat Szent Maximilian ereklyéivel átvonul az auschwitzi szentmisére.

Maximilian Maria Kolbe minorita ferences szerzetes volt. A Varsó melletti Niepokalanówban megalapította a huszadik század legnagyobb férfiszerzetes-közösségét és Lengyelország legnagyobb vallásos lap- és könyvkiadóját. A Szeplőtelen Szűz Lovagjai néven új máriás mozgalmat indított. A második világháború idején, 1941. augusztus 14-én halt meg Auschwitzban vértanúként.

Az Egyház 1971-ben boldoggá, majd 1982-ben szentté avatta; a lengyel állam 1972-ben posztumusz Virtuti Militari Érdemrend Arany Kereszt díjjal tüntette ki.

A Lengyel Köztársaság Szenátusa 2011-et – a vértanú szerzetes halálának hetvenedik évfordulóját – Szent Maximilian Kolbe évévé nyilvánította. Indoklásukban a szenátorok hangsúlyozták, hogy a szent minorita kiemelkedő helyet foglal el a 20. századi nagy lengyel személyiségek panteonjában: a nácizmus áldozatainak szimbóluma, a minden ember életében megjelenő nehéz döntésekben példaadó, az emberi méltóság védelmezője, az erények példaképe, erkölcsi tekintély, bátor hős, nevelő, közszereplő, világpolgár. II. János Pál nyomán „a nehéz idők patrónusának” nevezték.

Fordította: Koncz Éva

Forrás és fotó: ekai.pl

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria