Szerzetesi fenntartású szociális otthonok ápolásvezetőinek találkozója Pécelen

Megszentelt élet – 2024. május 28., kedd | 18:39

Pécelen, a Jézus Szíve Társaság Idősek Otthonában találkoztak a szerzetesi fenntartású szociális otthonok vezető ápolói május 16-án. A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) szervezésében rendszeresen tartanak szakmai találkozókat; az ápolásvezetők is évről évre összegyűlnek, hogy találkozzanak és a mindannyiukat érintő kérdésekről cseréljenek eszmét.

Az idei találkozónak a 93 férőhelyes péceli idősotthon adott helyet. A jelenlévők a szakmai naphoz kapcsolódóan intézménylátogatáson is részt vettek.

A Jézus Szíve Népleányai Társasága 1927-ben kezdte meg működését Pécelen. 1938-ban szentelték fel a lelkigyakorlatos házat, amely 1950-ben állami tulajdonba került. 1989-ben szociális otthont hoztak létre az épületben. A Társaság 1993. július 1-jén kapta vissza az épületet, azzal a feltétellel, hogy a szociális otthont a továbbiakban is működteti. Az épületen felújítási munkálatokat kellett végezni. Jelenleg is folyik két beruházás: új lift készül, amelyre nagy szükség van, mert az ellátottak romló állapota miatt szükségessé vált, hogy egy ágy is beférjen a felvonóba; másrészt napelempark létesül, amely az energiaárak emelkedése miatt vált szükségessé – mondta el Marton Ildikó, az intézmény vezetője a program elején.

A péceli otthon vezetőjének köszöntője után Vancsó Ilona SJC testvér lelki útravalójával kezdődött a találkozó, Bíró Ferenc SJ alapító atya gondolatának szellemében:

…megadván a testből és lélekből álló emberi természetnek gyöngéd és kegyes tapintattal az égit is, a földit is…”

A szakmai előadások bevezetőjében Formanek Tamás, a szerzetesi iroda munkatársa elmondta: két kiemelt szakmai területre, a mozgásszervi nehézségekre és az időskori bőrproblémákra fókuszál a találkozó programja, mert az ellátottak között egyre több az olyan idős ember, akiknek mozgásszervi problémájuk is van, illetve a bőrproblémák is igen gyakoriak. Kiemelte, hogy ezúttal nem vendég előadókat kértek fel e témák felvezetésére.

Egyre több szakmai fórumon hangzik el, hogy megváltozott az ellátottak köre. Az ápolási szükségletet illetően kezdődött a változás, de része e folyamatnak a kitolódott korfa és a mozaikszerűen széthullott családok, így sok idős ember él egyedül, távol a rokonaitól. Az idősek száma a társadalom egészét tekintve megnőtt, de a férőhelyek száma nem változik; és sokkal súlyosabb állapotú idősek kerülnek be a szerzetesi fenntartású szociális otthonokba is – hangzott el a péceli találkozón. – Egyre több a demens ellátott, és nagy erőfeszítést tettek minden intézményükben, hogy felkészítsék a gondozókat erre a problémakörre. Hasonlóan nagy terület a mozgásszervi problémák köre, de sokkal kevesebb szó esik róla. Ráadásul a két terület sokszor még átfedésben is van. Különböző okokra vezethető vissza a mozgáskárosodás vagy -fogyatékosság, például: agyvérzés, stroke, baleset, agydaganat, rák, cukorbetegség stb. Az ápolásvezetők szempontjából az a fontos, hogy gondozásuk, ápolásuk külön figyelmet és szakértelmet igényel.

Molnár Mónika, a péceli otthon vezető ápolója Minőségfejlesztés bevezetése és a lakóesések címmel tartott előadást, hangsúlyozva, hogy sok különböző okra vezethetők vissza az elesések; mindent el kell követni, hogy a lakók minél nagyobb biztonságban legyenek és csökkenjen az elesés kockázata.

Kiss Barbara a decubitus (felfekvéses vagy nyomási fekély – a szerk.) témájáról beszélt; sok gyakorlati tapasztalatot osztott meg a különböző súlyosságú decubitusok kezeléséről.

Scherlein Anikó az időskori bőrelváltozásokról tartott előadást, az időskori bőrelváltozások típusai, a krónikus betegek számára veszélyesebb a körömgomba, rosszindulatú bőrdaganatok időskorban, a rühesség tünetei, szövődményei és kezelése témaköröket érintve.

Formanek Tamás a helyes betegmozgatás témájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gerincproblémák nemcsak az ellátottakat, hanem a dolgozókat is érintik, és fontos az ő védelmük is. Az ápolást végző kollégák nehéz fizikai munkát is végeznek szolgálatuk során, nagyon fontos, hogy ezt megfelelő eszközök és jó technikák segítsék.

Délután a sziklakertnél folytatódott a beszélgetés; innen indultak a résztvevők az intézménylátogatásra.

Megismerkedhettek a belső terekkel, az ellátás helyszínével, illetve információkat kaptak a kéthektáros parkról, a külső műhelyekről és az építkezésről.

Forrás: Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

Szöveg és fotó: Formanek Tamás/MSZKI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria