Tanárnak lenni jó! – Sajtótájékoztatót tartott a Keresztény Pedagógusok Szövetsége Budapesten

Mit ad a tanári hivatás? 

Lakatos Máté a sajtóesemény elején bemutatta a tavaly decemberben útjára indított „Tanárnak lenni jó!” kampányt: rövid videókban pedagógusok mondják el azokat a történeteiket, melyeknek tanárságuk okán lehettek részesei, és gazdagodtak általuk. A videókban többen megosztják, miért érdemes tanárnak lenni, mennyi szeretetet tudnak adni és kapni, mekkora szabadságot élnek át, és milyen örömök érik őket. A kampány felhívására még határon túlról, Gyergyóból és a Vajdaságból is jelentkeztek résztvevők.

A szervezet küldetése

A Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége legfőbb missziójának tartja, hogy

megkérdőjelezhetetlenül, egyértelmű állításként, megélt valóságként erősítse meg a pedagógusokat abban, hogy tanárnak lenni jó

– fogalmazott Lakatos Máté.

Mint mondta, sokféle tanári valóság létezik az országban az intézménytől, az ott tanuló gyerekektől, a szüleiktől, az iskola vezetésétől és az infrastrukturális lehetőségektől függően. „Vannak nehézségek a tanári pályán, de azon dolgozunk, hogy érdemes legyen bemenni az órákra.” Volt, hogy kritikáknak is hangot adtak, most azonban a tanárok által megfogalmazott pozitív üzeneteket tartják a legfontosabbnak, hiszen attól növekedhet a pedagóguspálya presztizse, ha a tanárok maguk beszélnek pályájuk szépségéről. A fiatalok mellett a felnőtteket, szülőket és a jelenleg pályán lévőket is meg szeretnék szólítani a közösségimédia-felületeken található videóikkal.

Az elnök kiemelte:

bár a szervezet keresztény identitású, szeretnék bevonni az állami intézményekben dolgozókat is, hiszen fontos számukra, hogy ne legyen fal vagy megosztottság köztük.

A szervezet tevékenysége szerteágazó: közösséget épít, szakmai fórumokat tart, jogsegélyszolgálatot nyújt. A február 19-ére szervezett, Levegővétel elnevezésű fórummal a pedagógusoknak kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget biztosítanak lelkiségi, pszichológiai, drámapedagógiai workshopokkal, művészetterápiával, borkóstolóval és állófogadással.

Szeretnénk, hogy olyan társadalom jöjjön létre, melyben boldog és boldogulni képes egyének vannak. Ebben fontos szerepe van annak, hogy milyen a köznevelési-közoktatási rendszerünk”

– mutatott rá Lakatos Máté, és kiemelte: a tanár nevelő, nem csak oktató. „A köznevelési rendszer főszereplője a gyerek, az egész őérte van. Szeretnénk, hogy legalább ilyen fontos szereplő legyen a pedagógus, aki a karmester, de számít mindenki, így a portás, a pedagógus asszisztens, a pszichológus is. Fontos, hogy a családok is magukénak érezzék az intézményt, és partneri együttműködés alakuljon ki a tanári kar és a szülői közösségek között” – fogalmazott.

Mikesy András elmondta, a „Tanárnak lenni jó!” kampányukért kaptak hideget-meleget. Van, aki örül, hogy végre előtérbe kerül a tanári pálya pozitív oldala, ugyanakkor vannak éles kritikák is, melyek frusztrációból fakadnak. Mint mondta, a kampány szándékosan provokatív. „A tanárságban egyszerre van jelen a keserűség és az édesség, sokszor nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk. A keserűség nem kiküszöbölhető, de szeretnénk, ha az édes rész egyre hangsúlyosabb lenne.”

Párbeszédre hívott a szervezet alelnöke

Sokat vitatkozunk arról, milyen legyen az oktatáspolitika, a képzési rendszer, az egyházi fenntartónak mi a dolga, van-e szegregáció, vagy nincs, de szervezetként a legfontosabb célunk, hogy létrejöjjön egy párbeszéd a magyar társadalomban, amelyben részt vesz az oktatáskutatás, oktatásirányítás, tanárképzés, a szakértői és fenntartói oldal, akár szülők, diákok is – fogalmazott. – Ma Magyarországon nagyon kevés alulról szerveződő tanárszervezet van, mely hitelesen tudja képviselni a pedagógusok véleményét. Szeretnénk megszólítani a tanárokat, hogy csatlakozzanak pedagógusszervezetekhez, mert azokon keresztül tudják hallatni a hangjukat – mutatott rá egy kiépítendő hálózat előnyeire.

Az oktatás várának alapjait sem ástuk ki, mégis sokszor arról beszélünk, milyen színű legyen a szélkakas a tetején”

– mutatott rá, majd elmondta: az alap a jól működő kommunikációs rendszer, mely az oktatás megújításában is elengedhetetlenül szükséges. „Úgy látjuk, a tanárság az azonnali reakciók művészete, ennek az adaptivitásnak meg kellene jelennie az oktatásirányításban is.”

Szeretnénk, hogy a tanárság legyen ténylegesen jó, ne mártíromságra épüljön.

Hozzátette, jelenleg a túlterheltség a tanárok legégetőbb problémája, ami gátolja, hogy hivatásukban kiteljesedjenek, fejlődjenek, ráadásul a kiégést is elősegíti.

Egyházi iskola versus állami fenntartású?

A továbbiakban az alelnök arról beszélt, hogy a pedagógustársadalom és a szakma miként ítéli meg az egyházi iskolákat. Sokan gondolják, mondják, hogy az egyházi iskolában dolgozóknak könnyű, de a hasonló kijelentések tükrében inkább csak az tapasztalható, mennyire eltér az állami és az egyházi iskolákban dolgozó tanárok gondolkodása, hiányzik a konszenzus és elfogadottság. Viszont jelen van a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy oktatáspolitikai váltásnál a kibeszéletlen indulatok igazságtételbe csaphatnak át. „Éppen ezért párbeszédet sürgetünk” – hangsúlyozta, majd ismertette a két fő vádat: a finanszírozás kérdését és az egyházi iskolák szegregációs folyamatokhoz való hozzájárulását.

Az egyházi iskoláknak széles a palettája Magyarországon. Vannak olyanok, melyekben elitoktatás valósul meg, máshol misszió vagy éppen felzárkóztatás, de olyanok is vannak, melyek valós társadalmi igényt kiszolgálva a minőségi oktatás utolsó bástyái. Az egyházi iskolák sokszor vörös posztóként jelennek meg az oktatásirányítás megújításával kapcsolatos diskurzusokban – fogalmazott Mikesy András.

Lakatos Máté hozzátette: a Levegővétel elnevezésű, kikapcsolódást nyújtó nap meghívóit eljuttatták állami iskolákba is. Erre az alkalomra is jöhet bárki, hiszen szeretnék, ha az kapcsolódási fórum lenne az állami és egyházi iskolákban tanítók között. Elmondta azt is, a Keresztény Pedagógusok Szövetsége programjaiban és tagságilag is nyitott szervezet, ha nem így lenne, kivehetnék a keresztény szót a nevéből.

A továbbiakban a sajtó képviselőinek kérdéseire és témafelvetéseire válaszoltak a szervezet vezetői.

A Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége előzményeiről

A szövetség történetének kezdetei az 1992-ben megalakult Keresztény Pedagógusok Szakszervezetére vezethetők vissza. A 2010-es évek elejére az akkori tagság nyugdíjas lett, a szervezet csak jogilag maradt meg. „2023-ban kerestek meg az akkori vezetők, a tanárballagás után – mondta Lakatos Máté –, hogy nem lenne-e kedvünk újraéleszteni a szervezetet, mely így 2023-ban új névvel és logóval indult újra.”

Jelenleg a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége tagjainak száma 120–130 körül van, de szeretnék, ha mind többen csatlakoznának hozzájuk.

Fotó: Lambert Attila

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír