Tanulmányi napot tartott a Brenner János Hittudományi Főiskola

A tanulmányi napon Reisner Ferenc rektor köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében elmondta, hogy szeretnék egyre nyitottabbá tenni a főiskolát a tudományos élet körforgására, valamint értékes tapasztalatok átadására. Reméli, hogy a jövőben az intézmény a szellemi kiteljesedés fóruma lehet.

Nemes Gábor történész, főlevéltáros mutatta be részletesen a főiskola 2020/21-es tanulmánykötetét, mely Sapenti sat címmel jelent meg. Az elmúlt tanévet bemutató tanulmánykötet egy hosszú sorozat második részeként látott napvilágot, a könyv a Brenner János Hittudományi Főiskola oktatóinak és hallgatóinak tanulmányait tartalmazza. A kiadvány iránytűként szolgál az olvasók számára, melynek segítségével könnyedén képet alkothatnak a főiskolán folyó szerteágazó kutatásokról – emelte ki Nemes Gábor. A választék nagyon színes, a kötet szerkezetileg a tudományágak, azaz a főiskola szervezeti egységei (teológia, filozófia, neveléstudomány, egyházjog, egyháztörténet és egyházrend) szerint tagolódik.

A tanulmánykötetet Egresits Ferenc atya Keresztelő Szent János születésének főünnepére írt elmélkedése nyitja. Németh Gábor atya egy sajnos még mindig aktuális témával, a koronavírus-járvány okozta hatásokkal, annak etikai megfontolásaival foglalkozik a kötetben – a szerző rámutat arra, hogy a globális piacgazdaság kitűnő táptalaja volt a világjárványnak, amely megingatta a ma emberének hamis biztonságtudatát. Vlaj Márk atya szintén egy aktuális témáról, a szinodalitásról értekezik. Kormos József a filozófiáról mint gondolkodásmódról és mint tudományról írt összegző értekezést. Pigler Mónika Míra tudományos írása a mesterséges intelligencia világába kalauzolja az olvasót a keresztény filozófia tükrében.

Varga József Az iskola a templom előcsarnoka és az egyház veteményeskertje című cikkében Jáki Ferenc osli plébános élettörténetével, áldozatos tevékenységével ismerkedhetünk meg. Varga Józsefné Horváth Mária lírai alkotásokat elemez Sík Sándor és Puszta Sándor pap költőktől. Makk Zoltán A határ menti idegennyelv-tanítás didaktikája a nyugat-dunántúli-burgenlandi határrégióban című disszertációjának téziseit adja közre. Maróti Gábor atya Az igazságközvetítés tartalmára és szándékára vonatkozó kánonjogi formulával megerősített ígéret történeti tipológiája és vallásszociológiai változásai című írásában az eskü fogalmát veszi górcső alá több aspektusban.

A kötet közli továbbá Lukácsi Zoltán atya egy Székesfehérvárott elhangzott előadását A kereszténység az európai kultúra szolgálatában címmel. A történész, főlevéltáros Habsburg Mária királyné két eddig ismeretlen levelét közölte és elemezte. Kecskés Mónika Antiphonae finales Beatae Mariae Virginis című tanulmányában a négy Mária-antifóna (Alma redemptoris mater; Ave regina coelorum; Regina coeli; Salve Regina) keletkezéséről, szerzetesrendi és székesegyházi liturgikus szerepéről értekezik. A kötetet B. Kaskötő Marietta tanulmánya zárja, „Nihil obstat” (?) – Kodály Zoltán hivatalos egyházi recepciója Első áldozás című kórusa tükrében címmel, amely bepillantást enged a mester kevésbé ismert vallásos tárgyú zeneművészetébe.

A 140 oldalas tanulmánykötetet Havassy Bálint, Nemes Gábor és Vlaj Márk szerkesztették és gondozták.

A könyvbemutató után Lukácsi Zoltán teológiai tanár, győr-szigeti plébános Mentes Mihály teológus-költő rádiós szónoklatairól tartott előadást. Ismertette a tömegkommunikáció egyik fontos eszköze, a rádió Egyházban betöltött szerepét. Kiemelte, hogy az Égi hullámokon adásaiban szereplő igehirdetésekben Mentes Mihály győri egyházmegyés pap, teológiai tanár és költő is szerepet kapott, majd röviden ismertette a teológus költő életrajzát. Elmondta, hogy Mentes Mihály versei ismertebbek, mint maga az alkotó – példaként említette a Kezdődik az ének és az Isten hazánkért című mindenki által jól ismert énekeket. Érdekességként hozzátette, hogy a győri Könnyező Szűzanya-kegykép búcsújának népénekeihez szintén ő írta a verseket. Szólt arról, hogy Mentes Mihály költészetének fő témája a szociális érzékenység. Önmagát elsősorban papként definiálta, az irodalmi életben való frekventált jelenlétre nem törekedett. Rádiós szentbeszédeiben tanári mivolta jól tetten érhető, prédikációi egyszerre hatottak az értelemre és az érzelemre, beszédei világosak, általában három részre tagoltak. Szerette alkalmazni a halmozásokat, a sermucinatiót (beszélgetéseiben egy evangéliumi szereplő nevében szólal meg), aktualizált, beszédeit általában idézettel fejezte be.

Kelemen Dávid történész „A papnevelő intézetbe jelenleg rendbe van minden”. A győri szeminárium feletti állami ellenőrzés az 1950-es és ’60-as években címmel tartott előadást, mely a 2020/21-es tanulmánykötetben szintén megtalálható. Tanulmányában a Papp Kálmán győri megyéspüspök püspökségére eső időszakot vizsgálta. Előadásában részletesen bemutatta, hogy a kommunista diktatúra által létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) hogyan, milyen eszmerendszerrel felügyelte a szemináriumot, az 1950-es és 1980-as évek között a papnövendékek szüleit is ellenőrzése alá vonva. Az ÁEH nem titkolt szándéka volt ugyanis, hogy az elöljárókra és a tanárokra is hatást gyakoroljon, s rajtuk keresztül a növendékekre. Folyamatos tájékoztatás, jelentések, beszámolók, lehallgatások jellemezték ezt az időszakot, illetve állandó változás a tanári kar személyi összetételét illetően, főleg 1956 után.

Vlaj Márk teológiai tanár tájékoztatta a hallgatóságot a 2021/22-es tanév tanulmánykötetére vonatkozó tervekről. A kötet megjelenését a nyár elejére tervezik. A következő évi tanulmányi napon lehetőség lesz a kötetben meg nem jelentetett, de értékes publikációk bemutatására is. Újdonságként a kiadványhoz szeretnének egy tematikát is hozzárendelni, segítve a szerzők gondolatainak egy téma köré való csoportosítását. A 2021/22-es tanév tanulmánykötetének témájául Ferenc pápának az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson elhangzott beszédeiből vett idézet szolgál: „Legyen a magyar egyház a hidak építője és a párbeszéd előmozdítója!” A tanulmányokat maximum 40 ezer karakter terjedelemben (szóközök nélkül) várják a tanulmanykotet@bjhf.hu címre, melyhez képet is csatolhat a szerző. Leadási határidő: 2022. március 1.

A nyílt napot a szeminárium kápolnájában közös szentmise zárta, melyet a főcelebráns, Reisner Ferenc atya a papnevelde elöljáróiért és a papnövendékekért ajánlott fel.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Brenner János Hittudományi Főiskola

Magyar Kurír