Tehetséggondozás és természettudományos oktatás – Az űrkutatásról is szó esett a KaPI szakmai napján

A természettudományos szemlélet elsajátítása nélkülözhetetlen a felnövekvő generációk számára az eligazodásához a mai világban.

A gyors és hatalmas léptékű technikai fejlődés révén egyre inkább az általános műveltség részévé válnak (kell, hogy váljanak!) a természettudományos ismeretek.

Mindezt az élményekkel társított tanulás jelentősen motiválja; a jövő vezető mérnökei, biológusai, kémikusai, természettudományos kutatói azok a fiatalok leszenek, akiket a tehetséggondozás révén a versenyeken való megmérettetés, az egyéni mentorálás, az érdeklődési területüknek megfelelő egyetemi szintű kapcsolatfelvétel, illetve az adott szakterület piaci szereplőivel – a gyakorlati munkavégzéssel – való ismerkedés is segíti.

Szekér Borbála, a KaPI munkatársa volt a megálmodója és szervezője a természettudományokra és az ezzel kapcsolatos tehetséggondozásra összpontosító tematikus szakmai napnak, amely egyrészt tanárok és diákok kerekasztal-beszélgetésére adott alkalmat, másrészt különleges és érdekes – a legfrissebb tudományos eredményekről is tájékoztatást adó, valamint a hit és a tudomány kapcsolatáról szóló – előadásokat hallhattak a jelenlévők és az online bekapcsolódó érdeklődők.

A kerekasztal-beszélgetésben a szanyi Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Óvodából, a vecsési Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumból, illetve Pécsről, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiumából érkeztek tanárok és diákok. A fiatalok természettudományok iránti érdeklődésének felkeltése és a tehetséggondozás volt a téma.

A Szany nagyközségben működő intézmény teremtésvédő és madárbarát iskola, iskolakertje éppen megújul. Tíz faluból érkeznek ide gyerekek, akik 18–20 fős osztályokban tanulnak. A remek közösségi szellemben működő, együtt gondolkodó tanárok minden diákot abban erősítenek, amely területen tehetséges. A szabadban megtartott tanórák, a természetjáró szakkör (kirándulások) motiváló ereje megkérdőjelezhetetlen. A kiemelkedő tehetségek számos versenyen megmérettethetik magukat; az érdeklődő diákok részt vesznek a Kutatók Éjszakája környékbeli rendezvényein, például Pápán.

A vecsési, szintén teremtésvédő, örökös ökoiskola címmel rendelkező iskola regisztrált tehetségpont, mentorkerttel. A jelenlegi vezetés sokat tesz a természettudományos oktatás megfelelő színvonaláért, a projektszerű tanulás (olyan témával például, mint okosmegoldások a víztisztításban), a tananyagbővítő órák, fakultációk jó lehetőségek az ismeretek bővítésére. A diákok a matematikát csoportbontásban, differenciáltan tanulják a 9–12. évfolyamokban.

Az itteni diákok is ellátogatnak a Kutatók Éjszakájának előadásaira; a tanulóknak céglátogatásokat szerveznek; az intézmény kapcsolatot tart fenn a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel, illetve az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséggel is. A tehetséges diákok részt vehetnek a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont táborában, betekintést nyerve az aktuális kutatásokba.

A ciszterciek néprajz tagozattal is rendelkező pécsi intézménye is teremtésvédő iskola, kiváló tehetségpont. A tudomány iránti érdeklődést segíti a lézerpince; kiváló pedagógusok vezetnek szakköröket; illetve a paraszti gazdálkodást bemutató mezei iskolát működtet az intézmény Átán. Az intézményben szervezett, célirányos a tehetséggondozás széleskörű egyetemi kapcsolatrendszer keretében; a diákok tanári vezetéssel bekapcsolódhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kutatási programjaiba; a munka világát pedig cégvezetők ismertetik meg a tanulókkal.

A kerekasztal-beszélgetés során mindenki egyetértett abban:

a tanárok fontos küldetése, hogy odafigyeljenek a diákokra és meglássák bennük a tehetséget, amelyet aztán többféle módon is segíthetnek kibontakozni;

erre napjainkban számos lehetőség nyílik.

A tematikus szakmai napon az informatikus végzettségű, a csillagászat, az űrkutatás és nukleáris energia felhasználása iránt is érdeklődő Czap Zsolt, a Budapest-Pestszenterzsébeti Szent Erzsébet Főplébánia plébánosa hit és tudomány kapcsolatáról beszélt.

Mint mondta, ez

a két terület jól kiegészíti egymást: „ebben az esetben a helyes katolikus kötőszó az és, nem pedig a vagy”.

A világ kutatható, megismerésre ösztönöz, ugyanakkor „a világ nem Isten”. A Teremtőről és teremtéséről (többek közt az emberről) a Bibliából sok mindent megtudhatunk, ám a Szentírás első lapjain nem természettudományos leírást kapunk; a teremtést kifejező héber ige (bara) csak Istennel kapcsolatban jelenik meg a szent szövegekben, olyan alkotási folyamatra (létrehozás) utal, amelynél nem állt rendelkezésre semmiféle előzetes anyag.

Czap Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy napjaink digitális zűrzavarában könnyű belegabalyodni a fals információk hálójába. Ennek megelőzésére kiváló eszköz a természettudományos ismeretek és gondolkodásformák elsajátítása, legalább az általános műveltség szintjén.

A pápák sokféle módon foglalkoztak a tudomány és a hit összefüggéseivel: legutóbb XVI. Benedek és Ferenc pápa különféle dokumentumokban, tanulmányokban, de mint a szakmai napon Barcsák Marianna, a KaPI vezetője megemlítette, már a 16. században létezett Vatikáni Csillagvizsgáló; a mai technikai fejlettségi szintnek megfelelő, kutatásra alkalmas vatikáni csillagászati távcső Arizónában található.

Czap Zsolt megemlítette , hogy a táguló világegyetem keletkezését modellező ősrobbanás-elmélet atyja, Georges Lemaitre belga fizikus, katolikus pap volt.

Az előadó rámutatott arra is, „nem mindegy, mire használjuk a tudást, például a nukleáris energiát: erőművek építésére, vagy bombagyártásra.” Czap Zsolt a tudomány embereinek a morális felelősségét hangsúlyozta.

A szakmai nap tudományos ismeretterjesztő részében Örökös-Tóth István, a HUNOR űrhajós program vezető kutatómérnöke előadásában többek között bemutatta Kapu Tibor, a második magyar űrhajós, a 2025-ben, az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés keretében a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett munkáját, kísérleteit. Az űrhajós a HUNOR program keretében több mint két hetet töltött az űrben, ahol huszonöt magyar fejlesztésű tudományos kísérletet hajtott végre az orvostudomány, az anyagtudomány és a sugárzáskutatás területén.

A szakmai nap résztvevői a nemzetközi Mars-kutatás fejleményeiről is hallhattak friss eredményeket Mészáros Szabolcs asztrofizikustól, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársától (ez utóbbi előadás hamarosan visszanézhető a KaPI YouTube-csatornáján).

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír