Teremtésvédelmi kalendárium – „Adjon Isten minden jót, jobb időt, mint tavaly vót?”

2018. január 12. péntek, 16:00

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arról gondolkodunk, hogy tudjuk-e egyszerre művelni és őrizni a ránk bízott földet – a mi esetünkben Magyarországot.

„– Elmegyek, Uram – szól –, akaratod szerint. Útravalómat elszórom majd a földi világban.
– Elolvasztom a jeget, virágba borítom a fákat, dús kalászokat érlelek, és megrázom a lombhullató fákat az őszi határban; aztán meg telet borítok az álmodó ugarra.
– Csak egyet kérek tőled, Uram – ha megengeded. Add, hogy hosszú legyen a virágos tavasz, bőkezű a búzaérlelő nyár, vidám a szüretes ősz, és nyugodt, telekamrás a tél, amiket ím, tarisznyámba adtál. Én leszek az Idő egy évig, Uram, a Te világodban. Engedd meg nekem, hogy lassú legyek, ha örömre válnak a percek, és gyorsan múló, amikor a bánatot mérem, s a hűvös enyészetet takarom a Te teremtményeidre.
Az Úr int: felragyog a felhőn túli világ. A vándor elindul a csillagerdők úttalan útjain a Földre.”
(Fekete István: Szilveszter éjjel)

Elkezdődött az új esztendő, és a vándor, a 2018-as év itt jár már közöttünk. Most még tél van, nem bontogatja látványosan a tarisznyáját, de az ember már előlegezett bizalommal várakozik ajándékaira. De mit talál az új esztendő vándora itt és most, a mai Magyarországon? Hogyan gazdálkodtunk az előző esztendők hozományával? Megőriztük természeti kincseinket, gyarapítottuk vagy eltékozoltuk az égi adományokat?

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács immár második előrehaladási jelentését tette közzé az elmúlt év decemberében. Elgondolkodtató adatokkal szembesülünk, ha beleolvasunk a talajok állapotáról, a biodiverzitásról, a fenntartható földhasználatról szóló fejezetekbe. Lássuk a jelentés néhány megállapítását:

„Magyarország területe kétharmadának nincs vagy jelentéktelen az ökológiai értéke (burkolt felület vagy szántóterület), s különösen dinamikusan bővül az infrastruktúra által elfoglalt területek nagysága.”

Mit takar ez a különös megállapítás, hogy a szántóknak jelentéktelen az ökológiai értékük? Hiszen ott termeljük meg alapvető élelmiszereinket, az állatok takarmányát, és egyre növekvő mértékben a bioetanol, biodízel alapanyagát is! Az iparszerű, erősen gépesített, alapvetően kőolajra alapozott nagyüzemi gazdálkodás ennyire idegen lenne a természet világától? A jelentés adatai szerint az utóbbi években számottevően nőtt a földekre kijuttatott műtrágya, növényvédő szer mennyisége, a gyomirtóeladás mértéke az európai átlag fölött van.

„A megnövekedett műtrágya-felhasználás jelenti a legnagyobb veszélyt a talaj és a felszíni vizek minőségére. Hatására talajsavanyodás, a toxikus elemek felhalmozódása, nitrátosodás, eutrofizáció [a víz algásodása a szennyvízben nagy mennyiségben felhalmozódó  foszfor és nitrogén miatt – a szerk.], a talajvizek diffúz szennyezése stb. egyaránt felléphet, akár a forrástól távoli helyeken (lemosódás). A túlzott műtrágyázás vagy egyenetlen kijuttatás anyagcserezavarokat idézhet elő a termesztett növényeknél, és a talaj biológiai aktivitását is képes megváltoztatni.”

Biztos, hogy ez a jó irány? Szabad-e ilyen módon bánni nemzeti kincsünkkel, a termőtalajjal? Nincs alternatívája a konvencionális gazdálkodásnak? A továbbiakban a jelentés még önkritikusabban fogalmaz:

„Nem voltunk képesek élni azzal a helyzeti előnyünkkel, amit a természeti tőke, a biodiverzitás EU-átlaghoz képesti gazdagsága jelentett a Kárpát-medencében. 1990 óta olyan tendenciák alakultak ki, olyan nyugati mintákat másoltunk, amik az antropogén területhasználat egyre gyorsuló kiterjesztését, s az ezzel járó biodiverzitás-vesztést jelentették. Gazdag agrárhagyományainknak ellentmondóan csökken a talajok termőképessége, kirívóan alacsony a biogazdálkodás aránya, a mezőgazdasági művelési módok aránya éppen fordított viszonyban áll az ökológiailag is értékes gazdálkodási módok rangsorával…

Az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban jogszabályban meghatározott termelési módszer, mely a természeti környezet, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszer-biztonságot tartja szem előtt, ezáltal fenntartható, környezetkímélő megoldást jelent.”

Az ökológiai gazdálkodásban tilos a gyomirtók, műtrágyák és az erős hatású növényvédő szerek használata. Évtizedek óta kiválóan működő magyar biogazdaságok eredményei bizonyítják, hogy ezek nélkül is lehet egészséges élelmiszert termelni, ugyanakkor a talajok humusztartalmát, termékenységét is megőrizzük, több embernek tudunk vele értelmes, az egészségét nem veszélyeztető munkát adni, nem szennyezzük visszafordíthatatlan módon a vizeinket, a levegőt sem. Vajon miért nem használjuk ki Magyarországon jobban ezt a lehetőséget?

Amikor Isten az embert az Éden kertjébe helyezte, kettős feladattal bízta meg: hogy művelje és őrizze azt. Ma a közvélekedés szerint a két tevékenység kizárja egymást, van a természetvédelmi terület, és van a szántóföld. A biogazdálkodásban összebékíthető a kétféle küldetés. Az új esztendő vándora bizonyára az idén is hozzáteszi a magáét, mert ne feledjük: nem az a valaki, aki plántál, se nem az, aki öntöz, hanem Isten, aki a növekedést adja…

Fotó: Lechner Judit

Lechner Judit/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
az-abu-dzabiban-alairt-dokumentumrol-parbeszed-titka-az-igazsag-kozottunk-folottunk-all
Az Abu-Dzabiban aláírt dokumentumról – A párbeszéd titka: az igazság közöttünk, fölöttünk áll

Két hete, február 4-én sokakat meglepett, hogy Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá. Török Csaba teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre.

2019. február 21. csütörtök