Teremtésvédelmi kalendárium – Harminc éve változatlan

2018. május 25., péntek | 16:00

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Mai összeállításunkból az is kiderül, hogy hazánkban tavaly nőtt-e vagy csökkent a légszennyezettség mértéke.

Megint átléptünk egy határt, ahonnan visszatérni nagyon sok időbe kerülhet. Átlépte a Föld légköri szén-dioxid-koncentrációja a 410 ppm-t (részecske a millióhoz). Eddigi tudásunk szerint az ember civilizált történelme során még nem volt ekkora a Föld légköri szén-dioxid-koncentrációja.

Az USA-béli NOAA (Nemzeti Óceáni és Légköri ügyek Hatósága) által a világon először, 1958-ban üzembe helyezett, a háttérszennyezettséget (szén-dioxidot) mérő állomás 2018. májusi jelentése az időszakos természetes változékonyságtól letisztított, átlagos szén-dioxid-szintről adott tudósítást. A szén-dioxid évtizedeken keresztül a légkörben marad, és így felhalmozódik, ezért a 400 ppm szint alá csökkenéshez csakis az egész világra kiterjedő, robosztus eredményeket adó, a szennyező anyag kibocsátását csökkentő intézkedésekre lenne szükség. 1958 óta, azaz mindössze hatvan év alatt kis híján 100 ppm-t, azaz több mint 30%-kal nőtt a légkör átlagos szén-dioxid-szintje.

Tudjuk, hogy mit kellene tenni, de mégsem úgy cselekszünk. Az elmúlt harminc évben számos nemzetközi megállapodás rendelkezik arról, hogy miért és hogyan kellene csökkenteni a kibocsátásokat. A legutóbbi, a párizsi klímaegyezmény is erős célokat tűzött ki arra nézve, hogy 2030-ra és azon túl milyen arányban kellene csökkenteni a kibocsátásokat.

A fentiek ellenére a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) hetekkel ezelőtt publikált friss jelentése szerint 2017-ben 2,1%-kal nőtt a globális energiaigény. A növekedés üteme a világgazdaság fellendülése miatt csaknem kétszerese az előző évinek. Azaz elindult a gazdasági növekedés, de a növekedést és az azzal járó környezetszennyezést a világ országainak legtöbbjében nem tudták szétválasztani. Pedig, ahogy ezt már harminc éve hangoztatják a környezetgazdasági tankönyvek is, vagy a növekedés és a szennyezés határozott szétválasztására, vagy ún. nem-növekedési kormányzásra lenne szükség az ökológiai katasztrófa megakadályozásához, „közös otthonunk” megóvásához.

A növekvő energiaigény több mint 70%-át fosszilis energiahordozók adták, az igény 30%-a megújuló alapú energiaforrásokból származott. Az eddig jó tendencia, az egységnyi GDP-re jutó energiafelhasználás csökkenésére vonatkozó ún. energiaintenzitás javulása is lelassult.

Fenti okok miatt ahelyett hogy csökkent volna, 1,4%-kal nőtt a globális szén-dioxid-kibocsátás. Néhány fejlett gazdaságban, az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Japánban, valamint Finnországban, Dániában, Írországban, Belgiumban és érdekes módon Mexikóban a világátlagtól eltérően csökkent a kibocsátás.

Magyarországon is nőtt a a szén-dioxid-kibocsátás 2017-ben 2016-hoz képest (az EU 1,8%-os növekedést tudhat magáénak), ami egyebek mellett elsősorban a közlekedés rendkívüli növekedésének köszönhető. De a mérések alapján a miénknél még jóval nagyobb mértékben növekedtek a kibocsátások Máltán, Észtországban, Bulgáriában, Spanyolországban és Portugáliában.

A fent idézett IEA-jelentés azt is megállapította, hogy az olaj iránti kereslet – a közlekedés és a petrolkémia növekvő igénye miatt – 1,6%-kal emelkedett, ami több mint kétszerese az elmúlt évtizedben tapasztalt átlagos éves növekedési ütemnek. A fosszilis erőforrások közül a földgázfelhasználás nőtt a legnagyobb mértékben (3%-kal), amelynek csaknem egyharmadát Kína növekvő kereslete adta. A szén iránti kereslet két év után ismét változást mutatott, körülbelül 1%-kal emelkedett, amit elsősorban az ázsiai széntüzelésű villamosenergia-termelés felfutása okozott. A megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés 6,3%-kal nőtt, elsősorban a szél, a napenergia és a vízenergia további térnyerése révén.

Az IEA-jelentés legszomorúbb és remélhetőleg a döntéshozókat felrázó megállapítása, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a teljes energiaigény 81%-át fedezték 2017-ben, ami azt jelenti, hogy több mint három évtizede érdemben változatlan a levegőszennyezésért leginkább felelős energiahordozók aránya!

Fotó: Pexels.com

Nemes Csaba/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-nagycsutortok-este-annak-van-legnagyobb-hatalma-aki-leginkabb-szolgal
Ferenc pápa nagycsütörtök este: Annak van legnagyobb hatalma, aki leginkább szolgál!

Április 18-án a Szentatya a Rómához közeli Velletri település börtönében mutatta be a nagycsütörtök esti misét, amelynek keretében megmosta tizenkét különböző nemzetiségű fogvatartott lábát. Az elítéltek közül lelkileg is sokan készültek az alkalomra, például meg is gyóntak.

2019. április 18., csütörtök
erdo-peter-mutatta-be-nagycsutortok-esti-szentmiset-esztergomban-96211
Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét Esztergomban

Április 18-án, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában. A liturgia során a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.

2019. április 18., csütörtök
Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle