Teremtésvédelmi kalendárium – Saussure dobozai

2018. január 26. péntek, 16:00

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal annak járunk utána, hogy közel hatvan éve Teller Ede miként jósolta meg zseniálisan a klímaváltozás mértékét.

1958-ben kezdték meg a légköri szén-dioxid-koncentráció folyamatos mérését
a hawaii Mauna Loa Obszervatóriumban és az Amerikai Egyesült Államok déli-sarki kutatóállomásán. Rá egy évre, 1959-ben az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon Teller Ede atomfizikus a globális felmelegedés kockázataira hívta fel a figyelmét a kőolajipar ott lévő vezetőinek. A Stanfordi Egyetem egyik fiatal doktorandusza találta meg kutatásai közben Teller Ede ezen felszólalását, melyről idén januárban több hazai internetes portál is rövid hírt adott a Guardian cikke alapján. A cikkben hozták a magyar tudós elegáns előrejelzését is: „Jelenleg a légköri szén-dioxid az átlagosnál 2 százalékkal nagyobb ütemben nő. 1970-re ez 4 százalék lesz, 1980-ra 8 százalék, 1990-re 16 százalék (Teller számításai szerint 360 ppm), ha csupán a hagyományos üzemanyagokat használjuk a jövőben is...” Teller Ede hozzá tette, hogy ha ez így folytatódik, akkor a felmelegedés következményeként, a sarki jég rohamos olvadása nyomán akár a tengerparti városokat – ideértve New Yorkot is –belátható időn belül eláraszthatja a tenger. Feltételezem, ha tudták volna a szervezők, hogy ilyen témával érkezik Teller Ede, akkor talán meg sem hívták volna.

Teller, mint az igazán kivételes tudósok, tisztában volt a nagy folyamatokkal. Beszélgetve más tudományterületeken tevékenykedő tudós kollégáival, annak alapján, amit tőlük megtudott, számolt és véleményt alkotott, mert már látta a „nagy képet”. Az 1959-es szimpóziumon elhangzott kérdésre adott válasza – miszerint 1990-re feltételezései szerint 360 ppm (milliomod) szén-dioxid-részecske lesz – tökéletes becslés, hiszen, az adatok tanúsága szerint ez a szám 355 ppm volt 1990-ben. Megrendítő, hogy már 1959-ben, viszonylag egyszerű feltételezésekkel élve is, briliáns prognózist lehetett készíteni a légkör üvegházhatására vonatkozóan.

Magyarországon a légköri szén-dioxid rendszeres mérése 1981. június 5-én indult meg a Kiskunságban lévő „K-Pusztán”. Haszpra László kitűnő meteorológus, levegőkémikus a hazai mérések elindítója és gazdája a kezdetektől. Sokat tanulhatunk írásaiból a szén-dioxid-üvegházhatás felfedezésének történetéről, a hazai és európai gyakorlatról is, amint ahogy arról is, hogy mekkora lépés volt a globális léptékű mérőhálózat felállítása.

Elsőként, 1824-ben, Jean-Baptiste Fourier matematikus, fizikus vetette fel, hogy a légkör lassítja a napsugárzásból származó és a földfelszín által visszasugárzott hő távozását. A légkör olyan, „mint az üvegtető Saussure dobozain” – írta. Innen ered a mai szóhasználatú légköri üvegházhatás kifejezés. Saussure svájci fizikus 1767-ben kezdett kísérletezni üvegtetővel lezárt dobozokkal, amelyeket kitéve a napsütésbe, a dobozban jóval nagyobb hőmérsékleteket mért, mint a környezetében. John Tyndall fizikus (akiről elnevezték az apró részecskékről való fényszóródás gyakori jelenségét is) laboratóriumi körülmények között azt is kimutatta, hogy a szén-dioxid üvegházhatású gáz. 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus több kollégája előzetes méréseinek az elemzésével végzett számításokat, melynek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a légköri szén-dioxid-tartalom megkétszereződésének hatására Svédország évi középhőmérséklete átlagosan mintegy 6–8 °C-kal emelkedik majd. Akkoriban nagyjából 300 ppm volt a légkör szén-dioxid-tartalma, mára már meghaladtuk a 400-at. És ha így megy tovább, akkor húsz év múlva közelíthetjük az 500 ppm-et is, hiszen nemcsak a szén-dioxiddal kell számolnunk, hanem a többi üvegházhatású gáz koncentrációjának a növekedésével is.

Elgondolkodtató, hogy már több mint száz éve ismert tudományos tény, hogy a szén-dioxid mint üvegházhatású gáz globális felmelegedést okoz – amelynek nemcsak az az egyenes következménye, hogy melegebb lesz még a sarkokon is, hanem egy sor más végzetes hatása lehet: emberek milliárdja pusztulhat el a bekövetkező katasztrófákban –, és ezt a veszélyt még mindig nem veszik komolyan a világ döntéshozói.

Fotó: Pexels.com

Nemes Csaba/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
az-abu-dzabiban-alairt-dokumentumrol-parbeszed-titka-az-igazsag-kozottunk-folottunk-all
Az Abu-Dzabiban aláírt dokumentumról – A párbeszéd titka: az igazság közöttünk, fölöttünk áll

Két hete, február 4-én sokakat meglepett, hogy Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá. Török Csaba teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre.

2019. február 21. csütörtök