Teret neveztek el Budapesten Regőczi István atyáról

Az I. kerületben a Kalevala park nevet vette fel egy eddig névtelen, az Attila út, Krisztina körút és Szarvas tér által határolt terület. A Budavári Önkormányzat finnországi testvérvárosával, Savonlinnával való kapcsolatát kívánja erősíteni a lépéssel.

A XII. kerületben három változtatás is történt. A Zugligetben a Fácános tér nevet kapta egy újonnan kialakult közterület a Hild József által tervezett egykori Fácán Nagyvendéglőre utalva. A Csaba utca járműforgalom elől elzárt, induló szakaszát ezentúl Sándy Gyula köznek hívják, emléket állítva a Buda Palota tervezőjének. A Kútvölgyi kápolna előtt újonnan kialakított teret pedig Regőczi István katolikus papról, egyházi íróról, a kerület díszpolgáráról nevezték el.

A XVII. kerület két módosítást kezdeményezett. A Hille Alfréd köz a magyar katonai repülési meteorológia megteremtőjének állít emléket, aki létrehozta a balatoni és dunai viharjelző szolgálatot is. Emellett a Helikopter útból nyíló névtelen közterületet a Helikopter köz nevet veszi fel.

* * *

Regőczi István, vagy ahogyan tisztelői nevezték, Isten vándora 1915. október 5-én született, egyszerű molnárcsaládban. Teológiai tanulmányait a belgiumi Bruges-ben végezte. 1943. március 28-án szentelték pappá. 1945-ben visszatért Magyarországra.

Máriaremetén volt hittanár és káplán; majd a Váci Egyházmegye szolgálatában Vácott megalapította a Sasfiókák elnevezésű gyermekotthont több mint 300 hadiárva számára. Mint minden egyházi egyesületet és intézményt, a kommunista hatalom 1949-ben államosította és feloszlatta az árvaházat is. Regőczi atyát Kistarcsára internálták. 1953-as szabadulása után Máriabesnyőre került, ahol lelkipásztori szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített, illegálisan. 1957-ben újból letartóztatták. A szabadulása után írt könyvei miatt – Az én sasfiókáim, Sasfiókák viharban, Mi nem hallgathatunk – illegális sajtótevékenység címén 1969-ben mint politikai foglyot 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Összesen hat évet ült a kommunisták börtönében.

Büntetése letöltése után Pestszentlőrincen kisegítő lelkészként szolgált, majd a XII. kerületben hozzáfogott a romos Boldogasszony-kápolna felújításához, amelynek már lebontását fontolgatták. A kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, s a helyet a magyarság engesztelő központjává tette. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, így jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991-ben szentelt fel Katona István váci segédpüspök. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye.

Regőczi István 1992-től, amikor Vác díszpolgárává választották, tíz éven keresztül szolgált lelkipásztorként a városban – nem messze a fegyháztól, amelyben évtizedek óta végzett börtönmissziót.

Munkásságáért Magyar Örökség díjjal és Parma fidei – A hit pajzsa díjjal tüntették ki.

2013. február 28-án, életének 98. évében hunyt el.

Forrás: MTI

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír