Új mesterveret örökíti meg a felújított szegedi dómot

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Új arculata lett a templomnak, s fontosnak éreztük, hogy ezt megörökítsük, legyen valami olyan, ami kézzel fogható módon emlékeztet erre” – indokolta az érem megalkotását Kondé Lajos, a dóm plébánosa. Emlékeztetett, építészeti bravúr volt a hatvantonnás baldachin áthelyezése a felújítás során. „Most már elvileg jó helyen van, az építkezés során praktikus okokból helyezték a korábbi pontba. Egy 1970-es években született szakvélemény is azt javasolta, hogy a baldachin a mostani helyére kerüljön át, ez végre megvalósult” – mondta.

Nem előzmény nélküli az új érem, amely egy sorozat tagja. Fritz Mihály érem- és szobrászművész ugyan nem tervezte ezt a sorozatot, „csak születtek a darabok”. A legújabb veret egyik oldalán az áthelyezett baldachin van, a másikon a dóm a szerb templom felől nézve, „Szegedi Fogadalmi Templom 1879–1930” felirattal. Átmérője 42 milliméter, anyaga réz, amelyet az úgynevezett kénmájazás módszerével antikoltak. Az éremből egyelőre negyven darab készült, de Szabó Géza ötvösmester bízik benne, hogy verhet még belőle. Az éremkép ötlete is az ötvösmestertől származott, akinek határozott elképzelései voltak, de két-három terv elkészítése után találkoztak a szándékai Fritz Mihályéival. A művész nagyon izgalmasnak látja a dóm tereit, ugyanúgy, mint az érem tervezési folyamatát. Előbb nagy gipsznegatívba készíti el a formát, majd ezt kicsinyítik le, hogy éremméretű legyen a darab – így történt ez a mostani veretnél is. „Jó érzés a végleges munkát látni, mert más a méret, az anyag, a fényezés. Több változat esetén izgalmas, hogy melyik lesz a legszebb” – foglalta össze Fritz Mihály.

Szabó Géza számára is sokat jelent a szegedi dóm, édesapja már a templom építésének is aktív részese volt, mert a felsőipari iskola olyan sokrétű tudással látta el, amit itt is kamatoztathatott. Megmaradt emlékezetében az is, amikor édesapját egy tabernákulumba történő betörés miatt hívták a világháború után, s ő is elkísérte kisgyermekként. Az 1950-es években államosították műhelyüket, majd kitelepítették a családot, az 1980-as években tudta újból elindítani a családi vállalkozást. Az egyházi témájú érmek mellett büszke arra, hogy ők készítik a Kazinczy-érmet, a Kölcsey-érmet, a Szeged díszpolgári címéhez és a Pro Urbe díjhoz járó érmet, továbbá arra, hogy II. János Pál pápához is eljutottak munkái, erről fotót is kapott. Eddig mintegy kétezer-ötszáz éremoldalt készített az ÉremVerde, és Fritz Mihály is ezernél több érmet tervezett.

Forrás és fotó: Szegedma.hu

Magyar Kurír