Világháborús robbanótestet találtak az esztergomi bazilika kupolájában

Gajdos Milán hadnagy, kommunikációs tiszt az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Facebook-oldalán számol be a történtekről.

2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek el oda – emlékeztetett. – A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és eldeformálódott. De végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat.

„Ezredünk tűzszerészeit azonban egy jóval fiatalabb, viszont annál veszélyesebb »időkapszula« miatt riasztották tegnap a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A kupoladob oldalfalába fúródott feltételezett robbanótest került ugyanis elő a rekonstrukciós munkák során. Két, az állványzathoz rögzített ideiglenes lifttel vitték fel alakulatunk katonáit 55 méter magasba, majd Debrődi Péter őrnagy, tűzszerész műveleti főnök megkezdte a téglafalba fúródott robbanóeszköz kivésését.  Miután sikerült óvatosan eltávolítani a lövedéket, Debrődi őrnagy megállapította, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig eldeformálódott. Robbanóanyagot tartalmazott a gránáttest, de szállítható állapotú volt, így el is vitték azt a katonák a helyszínről a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre.

Hozzátartozik a történethez, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is. A világégés nyomai már régen nem láthatóak a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően. További világháborús emlékek megtekinthetőek az Esztergomi Bazilika Kincstárában.”

*

Lehetnek még robbanótestek az esztergomi bazilika kupolájában, fokozott óvatossággal folytatják a felújítást – mondta Németh Tamás, a székesegyház felújítását vezető építész az MTI-nek.

A mostaninál sokkal nagyobb, fel nem robbant lövedék nem valószínű, hogy maradt a kupolában, de ahhoz hasonló, kisebb gránátokat könnyen találhatnak még a 2023 végéig tartó felújítási munkálatok során – folytatta.

A felújítást vezető építészmérnök ezért fokozott óvatosságra intette a kupolában dolgozókat, és arra kérte őket, hogy mindig legyen náluk detektor, amellyel megvizsgálhatják a falat, ha azon bármilyen deformálódást látnak.

Németh Tamás hozzátette: ezek a lövedékek közelről többnyire látszanak, a most megtalált gránát azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a bazilika 2020-ban elkezdett felújítása előtt senki nem mászott fel olyan magasra, ahonnan már látható.

Az építész szerint nehéz megbecsülni, felrobbanása esetén mekkora statikai kárt okozott volna a megtalált gránáttest, amely egykor két ablak közé csapódott be. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bármilyen kicsi robbanótest kibillenthet az egyensúlyából egy stabil statikai rendszert.

Forrás: MTI; MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Facebook-oldala

Fotó: Gajdos Milán/MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Facebook-oldala

Magyar Kurír