Vörös Győző ókorkutató a Pápai Régészeti Akadémia tagja lett

A reneszánsz kori előzményeket követően, jelen formájában 1810-ben újraalapított vatikáni tudományos testület ötödik magyar tagja lett Vörös Győző ókorkutató  – Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök, történész, Récsey Viktor (1858–1908) pannonhalmi bencés szerzetes, régész, Alföldi András (1895–1981) princetoni klasszika-archeológus és Alföldy Géza (1935–2011) heidelbergi klasszika-filológus intézetigazgató professzorokat követően.

Vörös Győző pályafutásának újabb fontos állomásával kapcsolatban megosztotta gondolatait: „Mint ahogyan az a földi életutak évszámaiból látható, tizenöt év után újra magyar tagja lett a Pápai Régészeti Akadémiának.

Csodálatos érzés, hogy halálomig tagja lehetek ennek a vatikáni tudományos testületnek, amely az ókori és középkori, valamint a művészettörténeti kutatások római fellegvára.

Hálát adok a gondviselő Jóistennek, hogy szeretett Egyházam és hazám fontosnak tartja a szentföldi régészeti missziómat, amelyhez a kezdetektől minden segítséget megkaphattam tőlük. A Holt-tenger keleti partján folyó magyar régészeti feltárások és műemléki helyreállítások tudományos publikációit a vatikáni tulajdonú, milánói székhelyű Edizioni Terra Santa kiadó monumentális kötetekben tette közzé.

Anyaintézményem, a Magyar Művészeti Akadémia pedig magyar és angol nyelvű művészeti szakmonográfiákat jelentetett meg 2021-ben és 2022-ben, Machaerus címmel.

A 18. éve folyó szentföldi ásatásaim legfőbb támogatói a kezdetektől a velem együtt Jeruzsálemben élő feleségem és gyermekeink voltak.”

A Machaerus heródesi királyi városának, illetve ókori műemlékegyüttesének romokból történt régészeti feltárási eredményei egy történelmileg hiteles evangéliumi helyszínnel és gyönyörű zarándokcélponttal gazdagították a Szentföldet.

Az ókori történészek, Josephus Flavius és Eusebius tanúsága szerint a transzjordániai Machaerus az a történelmi, hiteles evangéliumi helyszín, ahol Heródes Antipasz tetrarcha végzetes születésnapi ünnepsége történt, amely erődített város citadellájának a királyi palotájában Salome táncolt, és ahol Keresztelő Szent Jánost bebörtönözték és lefejezték.

A szentföldi magyar ásatások jelenleg is nagy erőkkel folynak, a legutóbbi ásatási szezon január 15-én ért véget.

Fotó (archív): Lambert Attila; Merényi Zita

Magyar Kurír