XIV. Leó pápa látogatása Szent Ágoston püspöki székhelyén

Annabába látogatva a Szentatya elsőként a hippói régészeti lelőhelyre érkezett, ahol a bejáratnál a helyszín felelőse fogadta.

Ezen a területen ma is láthatók az ókori város maradványai: a fórum, a színház, a fürdők és a gazdagon díszített mozaikok, valamint a keresztény korszak emlékei, köztük az a bazilika, ahol Szent Ágoston hirdette az evangéliumot.

Az egykori város régészeti lelőhelyen Leó pápa koszorút helyezett el. A koszorúzáskor az annabai zenei intézet kórusa énekekelt.

XIV. Leó egy rövid csendes imádságra is megállt, kifejezve tiszteletét Szent Ágoston öröksége és az ősi keresztény közösség tanúságtétele előtt.

A pápa ezután felkereste a helyi idősek otthonát (az itt elmondott beszéde ITT olvasható), majd az Ágoston-rendi közösséget, melynek tagjaival magántalálkozó keretében beszélgetett, majd együtt ebédt velük.

Az ágostonrendi szerzetesek közösségi háza 1934 és 1935 között épült, miután Emile-Jean-François Thiénard hippói püspök 1933. március 24-én a bazilika gondozását Szent Ágoston rendjére bízta, így a máltai ágostonos provincia kezelésébe került. 2013 óta, a rend nagykáptalanjának döntése nyomán a ház az ágostonos generális kúria fennhatósága alá tartozik.

Jelenleg a közösséget három, különböző afrikai nemzetiségű szerzetes alkotja, akik minden pénteken szentmisét mutatnak be a kis keresztény közösség számára, fogadják a bazilikába érkező turistákat és zarándokokat, a Szent Mónika-kriptában működtetik Szent Ágoston könyvtárát, valamint évente ágostonos napokat szerveznek. A szerzetesek emellett segítséget és támogatást nyújtanak a szubszaharai Afrikából érkező diákoknak, és szoros együttműködésben állnak a Szegények Kis Nővéreivel, akik a pápa által felkeresett idősek otthonát vezetik.

E látogatásokat követően, délután szentmisét mutat be a Szent Ágostonról elnevezett bazilikában.

 *

Hippo

Annaba, az egykori Hippo – Hippo Regius – Algéria északkeleti részén, a tunéziai határ közelében fekvő tengerparti város. Föníciai gyarmatként alapították, és gyakran a numídiai királyok székhelyéül szolgált. A Római Birodalom idején jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül. Már a 3. században püspöki székhely volt. Legismertebb püspöke, Szent Ágoston 396 és 430 között vezette az egyházmegyét, és itt is halt meg, amikor a várost Genseric vandál seregei ostromolták.

A várost 533-ban a bizánci Belizár tábornok foglalta vissza a ticameroni csata után. A 7. században az arabok elpusztították; majd Annaba néven újjáépítették. Fennmaradtak a római város maradványai – kövezett fórum oszlopcsarnokokkal, színház, piac, Severus-kori fürdők, ciszternák, mozaikok –, valamint a keresztény korszak emlékei, köztük az úgynevezett Basilica Pacis, ahol Szent Ágoston szolgált, és a hozzá tartozó keresztelőkápolna.

Szent Ágoston

Hippói Szent Ágoston (Tagaste, 354. november 13. – Hippó, 430. augusztus 28.) püspök, egyházdoktor, az egyik legjelentősebb egyházatya a neoplatonikus gondolkodást a keresztény hittel ötvözte, és olyan alapvető kérdéseket tárgyalt, mint a belső lelki élet, a rossz problémája, a kegyelem, a teremtés és az idő lineáris felfogása. Hosszú keresés és nyugtalan ifjúság után tért meg a katolikus hitre – édesanyja, Szent Mónika több mint tizenhét éven át imádkozott ezért. Milánóban Szent Ambrus püspök keresztelte meg. Hazatérve szülőföldjére, Tagastéba, barátaival aszketikus életet élt, Istennek és a Szentírás tanulmányozásának szentelve magát. Később Hippo püspökévé választották. Harmincnégy éven át vezette híveit, akiket beszédeivel és számos művével – filozófiai, apologetikai, dogmatikai, erkölcsi és lelkipásztori, valamint bibliai és vitairataival – tanított. Utóbbiak azokat az eretnekségeket célozták, amelyek akkoriban az Egyház egységét veszélyeztették: a manicheizmust, a donatizmust és a pelagianizmust.

Szent Ágoston hetvenöt éves korában halt meg, a hippói bazilikában temették el.

Földi maradványait a 6. század elején – feltehetően száműzött afrikai püspökök – Szardíniára, Cagliariba vitték. 723 körül Liutprand longobárd király megvásárolta ereklyéit, és Paviába vitette, ahol a San Pietro in Ciel d’Oro-bazilikában őrzik.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír