Szentegyházasfalvi ministránsok látogatása a pálosoknál Hargitafürdőn

Sokaknak nem volt ismeretlen a táj, mivel látták a 2008–2009-ben alapjaitól felújított több mint százéves kápolnát a tőszomszédságában lévő Szent István pálos plébániával, illetve az épülő kolostort. Idén nyáron elkészült a kolostor, amelyet Kovács Gergely érsek szentelt fel augusztus 20-án, így joggal tarthat igényt érdeklődésre a szerzetesház és környéke.

A kápolna előtti kis kerengő padjain elhelyezkedve próbáltuk meghatározni kirándulásunk célját: bővíteni ismereteinket a helyre vonatkozóan és ismerkedni a 2014 óta jelen lévő pálos szerzetesrend jelenlegi tagjaival, hallgatva Istennek szentelt életük beszámolóját.

Az erdélyi rendi elöljáró, Bátor Botond szerzetesi elhívatását és a kolostorbeli életük napi programját tárta elénk; Szőcs Imre pálos szerzetes a közösségi életükkel ismertetett meg bennünket. Öröm volt hallani, ahogy felismerték életükben Isten hívó szavát és bizalommal vállalkoztak az Úr szolgálatára.

A kölcsönös bemutatkozást követően a pálos szerzetes vezetésével végigjártuk az öt évig épített kolostort. A teljesen új épület a meglepetések sorában részesített. Az égi pártfogó, Remete Szent Antal életének földi sajátosságai, az Istenbe vetett teljes bizalom műveli a csodát, aminek máig tartó ösztönző ereje van, ha a jó Istent önzetlenül merjük szeretni. A kolostor szíve a kis kápolna, ahol a lelkiélet legfontosabb eseménye, a zsolozsma közös imádkozásából, valamint a személyes imádságból nyernek erőt. A közösségi lét megéléséhez fontos a közös tanulmányt szolgáló könyvtár, társalgó, illetve a közös étkezésre a konyha és az ebédlő. Az elmélyülést és pihenést a személyes cella biztosítja. Ezeknek újszerűsége csodálatra késztetett minket.

A tízórai elfogyasztása után egy rövid sétával visszatértünk a kápolna előtti kerengőbe, ahol Szent Ágoston püspök kérdéseire kerestük a választ: „Isten, ki vagy te nekem?”, illetve „Ki vagyok én neked?” (Vallomások III. 6, 11.). Az Istenről és önmagunkról fogalmazott válaszokat kiértékeltük, majd betértünk a kápolnába közös imára.

A nap fáradságát közös felszabadító játékokkal próbáltuk oldani. Örömmel tapasztaltuk, hogy nagy érdeklődés övezi az új kolostort – hozzánk is csatlakozott egy Zetelakáról elszármazott, Nagykárolyban élő katolikus nő, aki szülőfalujabeli három barátnőjével Csíksomlyóról jövet felkeresték az új pálos kolostort. Ottlétünk alatt is újabb, meg újabb látogatók érkeztek.

A nyári nagy meleg fizikailag fárasztott, de lelkiekben gazdagodva tértünk haza. Isten után köszönetet mondtunk Gábos József helyi autóbuszvezető-tulajdonosnak, valamint Frandes Emília sekrestyés titkárnőnek, hogy mindketten részt vettek a programokon. Tanúskodtak személyes hitükről, amit a különböző korosztályú ministránsok is érdeklődéssel fogadtak.

Élményeinkben tovább él ez a kirándulás, ami hitünket növeli, és hátha erősíti készségünket, hogy az oltárnál és a templomon kívül is nagyobb odaadással szolgáljunk az Örökkévalónak.

Forrás: romkat.ro

Fotó: Frandes Emília

Magyar Kurír