A pápai látogatás közelebb hozhatja a békét és a stabilitást Dél-Szudánban

Kitekintő – 2022. április 26., kedd | 20:10

A pápa júliusi dél-szudáni látogatásának pár héttel ezelőtti bejelentése hozzájárulhat, hogy az országban zajló törékeny békefolyamatok megerősödjenek – véli Morris Ibiko atya, a Dél-Szudáni Katolikus Egyetem tombura-yambiói egyházmegyében található yambiói campusának igazgatója, aki április 25-én nyilatkozott a Fides katolikus hírügynökségnek.

„Az elmúlt hónapokban nagyon féltünk, hogy újra háború robban ki Dél-Szudánban, különösen amikor Riek Machar alelnök felfüggesztette részvételét a biztonsági műveletekről való tárgyaláson. Az elért megállapodással újra feléled a remény, s eloszlanak az aggodalmak. Természetesen sokan kételkednek az új egyezség tartósságában és abban, hogy a politikai vezetők képesek lesznek tartani magukat a vállalásaikhoz, de szeretnénk bizalmat szavazni a kimondott szavaknak, ígéreteknek, és reméljük, hogy a háború csupán egy rossz emlék marad.” Morris Ibiko atya e szavakkal kommentálta a Salva Kiir dél-szudáni elnök és Riek Machar alelnök között április 3-án létrejött megállapodást, amely kilátásba helyezi a biztonsági erők parancsnokságainak egyesítését. E lépés sokak szerint ha nem is sorsdöntő, de mindenképpen meghatározó a törékeny békefolyamatok biztosításában. A megállapodás értelmében a hadsereg, a rendőrség és a nemzeti biztonsági erők vezetőségi pozícióinak hatvan százaléka az elnök, negyven százaléka pedig az alelnök frakciójához kerül.

„Úgy hiszem, a pápa dél-szudáni látogatásának pár héttel ezelőtti bejelentése – folytatta a lelkipásztor – jelentős szerepet játszik abban, hogy a felek közelebb kerüljenek egymáshoz és újrakezdjék a tárgyalásokat a megegyezés érdekében. Országunk politikai vezetésében kitörölhetetlen nyomot hagyott Ferenc pápa szimbolikus gesztusa, amikor a Vatikánban három évvel ezelőtt, húsvétkor épp ennek a két vezetőnek csókolta meg a lábát, ahogyan felhívása is, amit ezt követően intézett hozzájuk. Biztos vagyok benne, hogy a frakciók vezetői azt mondták magukban: nem fogadhatják a pápát júliusban egy háború dúlta országban. »Mit mondunk neki?« »Hogy felelünk a kérdéseire?» – ezek lehettek azok a helyénvaló aggályok, amelyek valamilyen módon hozzásegítették őket a megegyezéshez. Rómában megerősítették, hogy atyaként tekintenek a pápára, az elnök maga is katolikusnak vallotta magát, s úgy érezték, nem okozhatnak neki csalódást. Azt gondoljuk, a »Ferenc-faktor« ebben egyértelműen közrejátszott. Ugyanilyen fontos szerepe volt az egyházak vezetőihez intézett felhívásnak is, hogy legyenek következetesek, lelkiismeretesek, és gondoljanak a nép szenvedésére: az egyházak hangja és imái gyümölcsözőek, s ez reményt ad számunkra.”

Az amúgy is kritikus helyzetet csak súlyosbítja az eddigieknél jóval súlyosabb árvíz, amely az elmúlt hónapokban az ország több területét is elöntötte. A megfáradt nép a politikától várt megoldást, de az instabilitás miatt az elmaradt. „Az árvizek és a katasztrófák térdre kényszerítették Dél-Szudánt. Ez minden évben megtörténik, de súlyosságát tekintve érthető módon egyre nehezebbé válik a háborútól is szenvedő lakosság drámai helyzete miatt. Más szavakkal: egyre súlyosabbak a következmények. Kaptunk adományokat a pápától és nemzetközi szervezetektől, de azt gondolom, sürgősen találni kellene egy olyan politikai megoldást, amely által szembe lehet nézni és minimalizálni lehet a problémát. Ez csak akkor történhet meg, ha stabil, békés kormány áll föl, s ha végre véget ér a háború és lesz helye a politikának. Stabilitás nélkül nehéz tervezni. Fájlaljuk az olyan intézmények alapvető hiányát, amelyeknek nemzeti szinten kellene foglalkozniuk ezekkel a gondokkal.”

Július elején a Szentatya Jubában lesz. A lakosság sokat remél a látogatástól: „Az emberek óriási várakozással remélik, hogy a pápa elhozza a békét Dél-Szudánba, és új korszakot nyit meg – mondta Ibiko atya. – Ferenc pápa nagyon szereti hazánkat. A dél-szudániak azt mondják: »Kevés az erőnk, mit tehetünk? Csak Istenhez tudunk kiáltani.« De a pápa látogatása a hívők egyik vágya volt, mely most valóra válik. Már egy ideje szeretett volna eljönni, de biztonsági okokból mindig elhalasztották az utazást. Véleményem szerint rendkívül sokatmondó, hogy végül úgy döntött, nem késlelteti tovább az utat, és annak ellenére is eljön hozzánk, hogy a biztonság nem garantálható száz százalékosan, mivel a helyzet továbbra sem stabil. Csodálat él bensőnkben és ajkunkon, mint egy megtestesülés az emberek valós problémái közepette. Megnövekszik az Istenbe és Krisztus megtestesülésébe vetett hitünk, aki eljön az emberek valóságába, aki úgy keresi fel őket, ahogy vannak: a problémáikkal együtt.”

*

Dél-Szudán a világ legfiatalabb országa: 2011-ben jött létre, miután különvált Szudántól. Szudán sivatagos északi részével szemben Dél-Szudán területét trópusi erdők, mocsarak és füves puszták tarkítják. Fő folyója a Fehér-Nílus, ami hosszában szeli át az országot; a főváros, Juba is a folyó mentén fekszik. Az ország népessége 2020-ban több mint 11 millió fő volt. A lakosság jelentős része keresztény vagy animista. Dél-Szudán a világ egyik legelmaradottabb gazdaságú országa, ahol az egészségügyi körülmények is nagyon rosszak.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides

Fotó: Catholic Diocese of Tombura Yambio

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

nagypéntek a dél-szudáni tombura-yambiói egyházmegyében