Az evangelizálás új útjain – Baldisseri bíboros bevezető előadása a pánamazóniai szinóduson

Kettős célkitűzést jelölt meg a szinódus – kezdte beszédét Baldisseri bíboros. – Egyfelől az „összejövetel igazi kihívást jelent az Egyház számára, amennyiben Amazónia missziós terület, sajátos vonásokkal, melyek megfelelő válaszokat igényelnek, hogy evangelizálják a kultúrákat az inkulturáció érdekében”. Másfelől a „szinódusnak szembesülnie kell azzal, hogy előrehaladottak a környezeti problémák, hogy ezáltal választ tudjon adni az átfogó emberi fejlődés jegyében”.

A szinodális út iránya a Ferenc pápa által megjelölt módon „az evangelizálás új útjainak a keresése”, Isten népének azon tagjai – főként a gyakorta elfeledett őslakosok – számára, akik a biztonságos jövő perspektívája nélkül élnek az amazóniai őserdők válsága miatt.

Az őserdők ugyanakkor az egész föld számára a létfontosságú tüdőt jelentik. „Jóllehet egy konkrét földrajzi térségről van szó – fogalmazott Baldisseri bíboros –, ezek a kérdések az egyetemes Egyházat érintik.” Éppen ezért az egyetemes Egyház az Amazóniában élő helyi egyház felé akar fordulni, szívén viseli a kihívásaikat és sajátos problémáikat, mert mindnyájunknak éreznie kell, hogy egy nagy, globális település lakói vagyunk, „melyben él és lélegzik Jézus Krisztus egyetlen Egyháza”.

A főrelátor beszédében bemutatta a szinódus összetételét: 185 szinódusi atya mellett 6 testvéri delegátus (testvéregyházak képviselői), 12 különleges küldött, 25 szakértő, továbbá 55 férfi és női auditor vesz részt a tanácskozáson. Amazónia őslakos népeit 16 ember képviseli, akik jelenlétükkel tanúságot tesznek a különböző népek hagyományáról, kultúrájáról és hitéről.

Baldisseri bíboros felidézte a szinódus előtörténetét. Ferenc pápa 2017. október 15-én hirdette meg az Amazónia térségével foglalkozó rendkívüli püspöki szinódust. Ezután elkészült az instrumentum laboris, a szinódus munkadokumentuma, mely hivatkozási pontként és alapként szolgál a munka során. A dokumentum nem arra szolgál, hogy azt az ülések során kijavítsák egy végleges határozattá, mert szerepe megszűnik a végső dokumentum kidolgozásával, mely összegyűjti a szinódus eredményeit.

Baldisseri bíboros kifejtette, hogy a szinódus alapformája a kongregációs közgyűlés, majd október 10-től indulnak a kiscsoportos megbeszélések: a résztvevők megtehetik hozzászólásaikat, vagyis véleménycsere következik a testvéri közösség lelkületében. Az összejövetelekkel párhuzamosan előkészítik a végső dokumentum tervezetét, melyet október 21-én mutatnak be a szinódusi közgyűlésnek. Október 26-án tartják a végső szavazást és zárják le a szinódusi munkát.

A médiumok számára az alapvető forrás a naponkénti tájékoztató eligazítás, ami Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa és Matteo Bruni szentszéki szóvivő közreműködésével történik. Ezeken a tájékoztatókon részt vesz néhány szinódusi atya is. A szinódusi atyák egyébként szabadon adhatnak interjút a szinódusi aulán kívül, megfelelő tapintattal és felelősséggel, illetve mindig a saját nevükben, ám kötelesek titokban tartani a felszólalók neveit. A főtitkár megemlítette, hogy az aulában elhangzó felszólalásokat a sajtóterem közlönyében nem jelentetik meg. A kiscsoportos megbeszélések összefoglalóit a Szentszék Sajtóterme teszi közzé.

Végül Baldisseri bíboros bejelentett néhány olyan kezdeményezést, ami a teremtésvédelmet és a fenntarthatóságot szolgálja a szinódus alatt. A bejelentkezés kizárólag elektronikusan történik, nyomtatott papír használata nélkül. A szinódus során nem használnak műanyagból, csak biológiai úton lebomló anyagból készült tárgyakat, eszközöket. Emellett a tanácskozás ökológiai hatásának ellensúlyozása, illetve a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, a „zéró hatás” jelszó jegyében, kezdeményezik az Amazonas-medencében egy ötvenhektáros terület erdősítését, amihez szeretnék megszerezni a szinódusi közgyűlés jóváhagyását.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír