A politikai iszlám az iszlám értékeihez és a legnemesebb erkölcshöz ragaszkodva felhívás akart lenni az iszlámhoz való tartozás hirdetésére, és újra fel akarta ébreszteni az emberek szívében a hitet. Sauki Allam sejk rámutatott: eszközként való kihasználása konkrét hatalomszerzési céllal gyakran és különböző formákban feltűnt az iszlám történelme során.
A főmufti most megfogalmazott kritikájának egyértelmű célpontja a Hasszán al-Banna (1906–1949) prédikációi nyomán a 20. században létrejött Muszlim Testvériség iszlamista szervezet volt. A muszlim elöljáró az interjúban felvázolta a szervezet történelmi hátterét is.
Sauki Allam sejk a politikai iszlám jelenlegi megnyilvánulásainak ideológiai hibáit egészen a háridzsitákig, az iszlám többi irányzata (szunnita, síita) által eretneknek nyilvánított iszlám irányzatig vezette vissza. Az irányzat Kr. u. 657-ben jött létre a negyedik kalifa, Ali ibn Abi Tálib (Mohamed unokatestvére és veje) követői között kialakult nézeteltérés miatt.
Az Egyiptomi Arab Köztársaság főmuftija szerint a politikai iszlám mozgalmai nem a kedvezőtlen történelmi helyzetek vagy a hatalmi elnyomás, hanem helytelen tanításaik és metodikájuk miatt buktak el, ugyanis vallási, erkölcsi és etikai rendszerük „ellentmondásos alapokra, téves eszmékre és hibás felfogásra” épült. Sauki Allam szerint a saría céljai csakis az állam legitim intézményei révén érhetők el, és nem alkalmazhatják őket azok a mozgalmak, amelyek szembefordulnak a legitim hatóságokkal.
Az egyiptomi főmufti hivatala az egyiptomi igazságügyi minisztérium alá tartozik. A hivatal élén álló személy vezeti a Fatva Házát, az iszlám jogi kérdésekkel foglalkozó tanácsadói és bírói szerepet betöltő egyiptomi bizottságot is.
Fordította: Balláné Sárközi Jáhel
Forrás: Fides
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria