Közzétették a Római Kúria 2019-es mérlegét

Juan Antonio Guerrero Alves a Vatikáni Rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a Római Kúria mérlege nem az Egyház mérlege, mert a püspöki konferenciák, egyházmegyék, plébániák, szerzetesi kongregációk és más egyházi intézmények nem tartoznak bele a Szentszék mérlegébe. Nem jelenti az egész Vatikán mérlegét sem, mert nem foglalja magában Vatikán Városállam, vagyis a Kormányzóság, illetve az IOR, a péterfillérek és a dikasztériumokkal együttműködő alapítványok mérlegét. A Gazdasági Titkárságnak bemutatott mérleg a Szentszék szűkebb értelemben vett mérlege, a Római Kúriáé. Hatvan intézmény tartozik bele, amelyek a pápa és az Egyház vezetése küldetésének, a szeretetközösség, vagyis az evangelizálás, a kommunikáció, az átfogó emberi fejlődés elősegítése, a nevelés, a nehéz helyzetben levő egyházak, a papképzés szolgálatában végzik munkájukat.

A Gazdasági Titkárság prefektusa „missziós mérlegnek” nevezte a most közzétett dokumentumot, mert a benne megjelenő pénzt a küldetésre fordítják. A mérlegben azt magyarázzák el, hogy mire használják fel az erőforrásokat, milyen célokra és milyen misszióra. A mérleg megmutatja tehát, hogy a Szentszék miként hasznosítja az erőforrásait küldetése betöltéséhez és a pápa missziójának szolgálatában. Guerrero atya egy másik aspektusra is rámutatott: a Szentszék nem úgy működik, mint egy vállalat vagy egy állam, nem haszonra törekszik. Ezért természetes, hogy veszteséges is lehet.

Szinte az összes vatikáni dikasztérium olyan szolgálatot végez, ami nem eladható vagy szponzorált tevékenység. Nem a deficit elkerülése a célja a Szentszéknek, hanem az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból szolgálni tudja a rábízott missziót.

Ez nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk az erőforrások helyes elosztását. Gondosan kell gazdálkodnunk. Előfordul, hogy többet kell adnunk, mint amennyi rendelkezésre áll a küldetés elvégzésére. Szükség van a missziós merészségre is. Gondoskodnunk kell arról, hogy a deficit, a hiány kezelhető vagy hosszú távon finanszírozható legyen. A Gondviselésre kell bíznunk magunkat, ami a hívek nagylelkűségén keresztül működik – hangsúlyozta a prefektus.

A Szentszék alapvető küldetése az, hogy hozzájáruljon az evangélium üzenetének eljutásához a Föld végső határáig. Hirdeti, újra megerősíti azt, ahol elhalványulóban van, segíti a rászorulókat, az emberiség javán munkálkodik, támogatja a nehézségben levő helyi egyházakat, közvetíti a pápa tanítását, keresi az egységet a tanításban és a liturgiában, ítélkezik az Egyház belső konfliktusai esetén, ösztönzi az elmélkedést különböző témákról, magas szintű párbeszédet folytat és iránymutatást ad a helyi egyházaknak. Mindezekben kifejeződésre jut a pápa jótékonysági tevékenysége az Egyházért.

A Szentszék nem egy nagy gazdasági intézmény. 307 millió euró bevétele volt 2019-ben, a kiadás pedig 318 millió euró volt, vagyis 11 millió euró hiány keletkezett. A Szentszék nettó vagyona 1 milliárd 402 millió euró. Az Egyesült Államokban számos középiskola van, amelynek mérlegében magasabb ez az adat – jegyezte meg a Gazdasági Titkárság prefektusa.

A Vatikán mérlegét akkor kapjuk meg, ha a Kúria mérlegéhez hozzáadjuk a Kormányzóság, a péterfillérek, az IOR, a nyugdíjalap és a Szentszék misszióját elősegítő más alapítványok mérlegét. Ez alapján a Vatikán nettó vagyona közel 4 milliárd euró. Ha a konszolidált mérleget tekintjük, akkor nem lenne 2019-ben deficit, ahogy 2016-ban sem volt, amikor utolsó alkalommal konszolidálták a mérleget. „Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek nehézségeink, és hogy a jelenlegi járvány következtében kialakult válság miatt nem lesznek még nagyobb nehézségeink” – hangsúlyozta Guerrero atya.

2019-ben a Kúria bevételi forrásainak 54%-a, vagyis 164 millió euró a saját vagyona által termelt bevétel volt. Idetartoznak a katakombákból, a Szentszékhez tartozó múzeumokból, a Vatikáni Könyvkiadó és a kommunikációs dikasztérium által eladott termékekből származó jövedelmek. Ezentúl részét képezik még az egyetemi tandíjak, amelyek 14%-ot tesznek ki, azaz 44 millió eurót. Az egyéb vatikáni intézmények, amelyek ebben a mérlegben nincsenek jelen (az IOR, a Kormányzóság és a Szent Péter-bazilika) a bevételek 14%-át termelték, azaz 43 millió eurót. Az egyházmegyék és a hívek adományai jelentették a bevételek 18%-át, vagyis 56 millió eurót.

2018-ban 75 millió euró volt a Kúria hiánya. Ez 2019-ben 11 millióra csökkent a befektetéseknek köszönhetően. A működési hiány tavaly 68 millió euró volt a megelőző év 88 milliós összegével szemben. „A missziónk mindig hajlani fog a deficit felé, mert nincs elegendő bevételünk. A szolgálatunkat azonban nem haszonszerzés céljából végezzük. Meg kell találni a módját, hogy hosszú távon biztosítani tudjuk missziónk támogatását” – mutatott rá a Gazdasági Titkárság prefektusa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír