Kulbokas kijevi nuncius az olasz zarándokokhoz: Legyünk együtt a remény hordozói és keressük a békét

„Nagyon bízom a civil szervezetekben. Mert a háborút nem lehet politikai eszközökkel, és még kevésbé katonai eszközökkel megoldani. Egy elgondolásra van szükség. És ti, Olaszországból érkezett férfiak és nők, nem csak egy vagytok a sok közül. Ti az emberiesség ereje vagytok” – ezekkel a szavakkal fogadta Visvaldas Kulbokas apostoli nuncius Kijevben a 110 olasz aktivistát a város szívében, a Majdan téren (Függetlenség tere).

A békét célzó kezdeményezést a MEAN – Európai Erőszakmentes Akció Mozgalom – indította, egyházi mozgalmak, egyesületek, polgármesterek és helyi tisztviselők csatlakoztak hozzá. „Nem látok a világon olyan politikai erőket, amelyek képesek lennének megállítani a háborút – mondta a nuncius, amikor hozzájuk szólt. – A politikusok a saját rendszereiken belül mozognak. A béke mindannyiunk számára kihívás. És ez minden háborúra igaz.”

Kijevben az elmúlt három évben háromezer épületet romboltak le, amelyek közül sokakat már újjáépítettek. Állítólag csak ebben a városban négyezer civil halt meg. Ez a becslés valószínűnek tűnik, a városokat naponta érő rakétatámadásokat és dróncsapásokat figyelembe véve. „Ha a háború és a béke kérdését a politikusokra hagyjuk – érvelt a nuncius –, nehezen találunk konkrét javaslatokat. Ezért támogattam kezdettől fogva ezt a kezdeményezést, mert egy módja annak, hogy emberként zarándokoljuk, és a történelem irányítását a saját kezünkbe vegyük.

Nem látok más erőt, amely ma erre képes lenne. Magunkban kell megtalálnunk a választ erre a háborúra és más háborúkra.”

A nagy létszámú olasz csoporthoz szólva, amely a Majdan téren megállt, hogy tisztelegjen a háború áldozatai előtt, a nuncius így fogalmazott: „Szimbolikus helyen vagyunk, imádkozzunk nemcsak az ukrán áldozatokért, hanem az életüket vesztett orosz katonákért és minden háború áldozataiért is. A szentévben egységet alkotunk azokért, akik hisznek az imádságban, és azokért, akik nem hisznek; csendben, hálával a szívünkben gondolunk azokra, akik életüket adták, akik szenvednek más szenvedőkért, és akik ölelnek. Ez az irgalmasság cselekedete”.

– Amikor Ferenc pápa kihirdette a szentévet, a remény évét, ön a remény különleges jelentőségéről beszélt. Hogyan érti ezt?

– Amikor Ferenc pápa kihirdette a szentévet, a remény évét, egy különleges dolgot is kiemelt: a remény számunkra természetesen Isten, de mi is hordozói vagyunk egymás reményének. Amikor másokra gondolunk, amikor mások közelében vagyunk, amikor az irgalmasság cselekedeteit végezzük, mi is a remény hordozói vagyunk. Én Ukrajna nunciusa vagyok, és itt fogadom azokat, akik Olaszországból és más országokból érkeztek, hogy hangsúlyozzanak egy fontos dolgot: a közelséget és azt, hogy legyünk a remény hordozói, különösen akkor, amikor emberi szempontból kevés a remény.

– Az új pápa, XIV. Leó különösen közel áll az ukrán néphez…

– Nemcsak közel áll, hanem október hónapban azt is hangsúlyozta, hogy ezt a hónapot a békeért való kitartó imádkozásnak szenteljük. Ez nem csak a hívőknek szóló felhívás: mindenkihez szól a felhívás, hogy a béke érdekében gondolkodjunk és dolgozzunk.

– Köszönetet mondott mindazoknak, akik eljöttek, hogy támogatásukat kifejezzék. Mit jelent ez Ukrajna számára?

– Hálás vagyok azoknak, akik eljöttek, mert remény ez, amelyben osztozunk egymással. Nem törődünk bele itt, ahol kevés a remény, hanem együtt gondolkodunk azon, mit tehetünk. Persze, drámai pillanat ez, a diplomáciai tárgyalások szempontjából is. Ez a konfliktus lassan egész Európára kiterjed.

– Mi a Szentszék diplomáciájának szerepe ebben a kontextusban az igazságos béke elérése érdekében?

– A háború mára annyira kiterjedt és kegyetlen, hogy már nem is az a kérdés, a Szentszék mit tehet. Itt mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk. Én a Szentatyát és a Szentszéket képviselem: számunkra nagy kihívás megérteni, mit tehetünk lelki és morális szempontból. De itt mindannyian egységben kell hogy legyünk, beleértve a civil társadalmat is, alulról induló diplomáciával.

– Mit jelent a civil társadalom hangja a nagy politikai vezetőkével szemben?

– Ha ma Európában ilyen háborúk dúlnak, mint Ukrajnában, az azt jelenti, hogy a nemzetközi politika sem képes megoldani őket. Ez egy nagyon

nagy kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: mit tehetünk? Mi mint egyének, mint csoportok, mint civil szervezetek.

Ez nem jelenti azt, hogy azonnal megtaláljuk a választ, de bele kell vetnünk magunkat a keresésbe.

– XIV. Leó pápa lehetséges kijevi látogatásáról is beszélnek. Mit jelenthet ez?

– Nagyon fontos szempont – ma, az ideérkezők fogadásakor érzékeljük –, hogy nem csak a fizikai jelenlét számít: érezni kell a légkört, érezni kell a lényeget. Ma reggel egy szerzetesnővérrel beszélgetve megkérdeztem tőle: „Jól aludt?” Azt válaszolta: „Nem, aludtam ugyan, de a fejemben úgy éreztem, hogy rakéták és drónok érkeznek minden oldalról.”

A háború fizikai érzékelése arra szolgál, hogy a háború ne csak elvont szó legyen.

Amikor úgy érzékeljük, hogy belőlünk is érzelmeketn vált ki, másképp tesszük fel a kérdést. Már ez is nagyon fontos: még mélyebben együttérezni azokkal, akik szenvednek.

Forrás és fotó: AgenSIR

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír