Legmagasabb rangom a keresztségben elnyert istenfiúság – Reakciók az új bíborosi kinevezésekre

Kitekintő – 2019. szeptember 8., vasárnap | 19:14

Ferenc pápa szeptember 1-jén jelentette be, hogy október 5-én konzisztóriumot tart, amelyen 13 főnek bíborosi kalapot ad.

Közülük tíz főpásztor lesz választó a következő konklávén. A Cath.ch svájci katolikus portál – más hírügynökségek anyagait felhasználva – a kinevezett személyek, valamint környezetük első reakcióját szemlézte.

„Nagy örömöt jelent a Szentatya bizalma! A kinevezés megtiszteltetés számomra” – jelentette ki Jean-Claude Hollerich, Luxemburg érseke. A jezsuita atya, aki Japánban volt misszionárius, hozzátette, imádkozni fog azért, hogy „teljes egészében az Egyház szolgálatára legyen”.

Matteo Zuppi bolognai érsek lourdes-i zarándokúton volt, amikor a hírt hallotta. A főpapi öltözet színére utalva megjegyezte, hogy a bíborosok vértanúságig menő tanúságtételre kaptak meghívást. Az a feladatuk, hogy „jóságos tanúi legyenek az evangéliumnak”, s mindig másokat szolgáljanak.

A pápa a bíborosok testületébe emelt egy újabb kapucinust, az 59 éves Fridolin Ambongo Besungut, Kinshasa jelenlegi érsekét. [Boston érseke, Seán O’Malley szintén e szerzetesrend tagja.] Kinevezése „váratlan meglepetés” volt számára, de úgy véli, hogy ez annak a munkának az „elismerése”, amely arra irányult, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság szenvedő lakossága visszataláljon a reményhez. [A hatalmas területű közép-afrikai állam számos politikai, gazdasági, intézményi, egészségügyi kihívással küzd. A Katolikus Egyház határozott kiállása és morális tekintélye nélkül az országban, ahol 43,2 millió katolikus él, nem indulhatott volna el a politikai konszolidáció.]

A kubai püspöki konferencia közleményben osztotta meg örömét afelett, hogy Juan de la Caridad García Rodríguez, aki 2016 óta Havanna érseke, bíborosi kinevezést kapott. A nyilatkozatban a prelátusok aláhúzták a jövendőbeli kardinális „egész életének tanúságtételét”, megemlítették a benne élő „missziós tüzet”, valamint a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak felé konkrét tettekben kinyilvánított figyelmét.

Mivel Guatemalában [az ország függetlensége elnyerése emlékére] a „haza hónapja” programsor veszi kezdetét, egyik honfitársuk, Álvaro Leonel Ramazzini Imeri bíborossá kreálása különösképpen is visszhangot váltott ki. A püspöktársak szemében az előléptetés Ramazzini atyának a kirekesztettek és elesettek iránti szeretetét, az igazságosság és a béke, valamint az elvándorlók érdekében tett erőfeszítéseit jutalmazza. Huehuetenango érseke számos nemzetközi elismerést kapott már a szegények és a peremre szorultak javára végzett fáradozásaiért, azonban a világi hatalmasok számára „zavaró személynek” számít. Hosszú évek óta megfélemlítés és halálos fenyegetés célpontja. Megfenyegették 2004-ben és 2008-ban is, amikor a San Marcos-i egyházmegye püspökeként a guatemalai Felföld paraszti és indián közösségeiért dolgozott. Akkoriban a nemzetközi bányatársaságok környezetromboló tevékenysége ellen harcolt, s egyúttal a helyi lakosság egészségéért is küzdött, melyet az arany kitermelésekor használt cián és higany veszélyeztetett.

Miguel Ángel Ayuso Guixot püspök, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke éppen Spanyolországban tartózkodott, amikor eljutott hozzá a hír. Meghatotta, hogy szülővárosában, Sevillában érte utol a bejelentés. Köszönetet mondott a Szentatyának, s megerősítette, hogy a „II. vatikáni zsinat szellemében” szeretné szolgálni az Egyházat, továbbá a vallásközi párbeszéd előmozdítását, amely – véleménye szerint – a pontifikátus egyik prioritása.

Portugália elnöke, Marcelo Rebelo de Sousa honfitársa, José Tolentino Calaça de Mendonça érsek, a római anyaszentegyház levéltárosa kinevezéséről azt nyilatkozta, hogy egy „rendkívüli személyiség elismerése”. Az államfő úgy gondolja, hogy a döntés egyben a Katolikus Egyház társadalmi „jelenlétének” is szól.

Az indonéziai főváros, Dzsakarta érseke, Ignatius Suharyo Hardjoatmodjo szintén a kardinálisok közé kerül. Az egyházmegye titkára szerint a kinevezés annak a vezetői szerepnek a megjutalmazása, amelyet az érsek nemzeti szinten is betölt, továbbá a Vatikán ezzel a megtiszteltetéssel egyben Indonézia jelentőségét is kidomborítja.

Ferenc pápa nemrég tett látogatást Marokkóban. Rabat érseke, Cristóbal López Romero úgy kommentálta a kinevezést, hogy az ő „legmagasabb címe és rangja a keresztségben elnyert istenfiúság”. A spanyol származású érsek külön kiemelte: „Már a csúcson vagyok, nem tudok feljebb lépni, mivel annál, hogy valaki »Isten gyermeke«, nincs magasabb rang.”

Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztérium migrációval foglalkozó szekciójának titkárhelyettese „új küldetésről, új szolgálatról” beszélt. A cseh származású kanadai pap neve a konzisztórium bejelentésekor igazi meglepetést keltett, mivel jelenleg nem olyan tisztséget tölt be, amely megszokott esetben bíborosi birétum elnyerésével jár, sőt nem is püspök. Püspökké szentelése meg fogja előzni a konzisztóriumot.

Az angol Michael Louis Fitzgerald, Nepte nyugalmazott érseke, a litván Sigitas Tamkevičius, Kaunas nyugalmazott érseke, valamint az olasz Eugenio Dal Corso, az angolai Benguela nyugalmazott püspöke szintén felölti a bíborvörös öltözetet, ellenben a következő konklávén már nem lesznek választók.

Az októberi konzisztóriumot követően a 128 fős választó bíborosi testületben statisztikai szempontból a következő adatok lesznek érvényesek: a kardinálisok 52%-a a birétumot Ferenc pápa kezéből kapta, XVI. Benedek pápa nevezte ki a bíborosok 33%-át és II. János Pál pápa a főpapok 15%-át. 55 európai, 23 latin-amerikai, 10 észak-amerikai, 17 afrikai, 16 ázsiai és 4 óceániai bíboros lesz. A konzisztórium után pár nappal a választó bíborosok száma, amely most meghaladja a 120 főt, le fog csökkenni, hiszen életkoruk miatt választójogukat többen elveszítik.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye/Cath.ch

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria