Más vallások hívei is részt vesznek a Fekete Názáreti kegyszobor búcsúünnepén Manilában

A „Fekete Názáreti” 1606 óta nagy tiszteletnek örvend a Fülöp-szigeteken, ahol évről évre hívek milliói vesznek részt a búcsún. Luis Antonio Tagle bíboros, manilai érsek azt kérte, imádkozzanak a Közel-Kelet népeiért, hogy helyreálljon a béke és a biztonság.

Hosszú emberfolyam hömpölygött végig Manila utcáin: fiatalok, idősek, családok vonultak énekelve, imádkozva a körmenetben. Aki csak tudott, igyekezett a kegyszobor közelébe kerülni, megérinteni a Fekete Názáretit, amely csodálatos módon megmenekült a tűztől, amikor a 17. században hajóval szállították át Mexikóból.

Sebastiano D’Ambra, a Pápai Missziós Művek Intézetének misszionáriusa negyven éve szolgál Mindanao szigetén. 1984-ben itt indította el a Silsilah mozgalmat a keresztény–iszlám párbeszéd elősegítésére. Amint azt a Vatikáni Rádiónak elmondta, a kegyszobor búcsúján muszlimok és más vallások hívei is részt vesznek, tisztelettel, teljes harmóniában. A szenvedő Názáretivel azok a Fülöp-szigetekiek azonosulnak, akiknek a szegénység és a mindennapos szenvedés nehezíti az életét. A körmenet különböző állomásokon vezeti a híveket, több mint 6 kilométer hosszú úton, és lehetőséget nyújt a gyónásra, illetve az áldás vételére.

Minden évben megtartják a kegyszobor búcsúját, amikor körmenetben átviszik a Tolentinói Szent Miklós-templomból a quiapói bazilikába. Az esemény a december 31-e és január 9-e között tartott imakilenced zárómozzanata, amelyen hívek milliói vesznek részt, kegyelmekért vagy csodáért fohászkodva.

A Fekete Názáreti körmenete az ország legfontosabb vallási eseménye. A szobor, amely életnagyságban ábrázolja a kereszt súlya alatt görnyedő Jézust, a 17. századból származik, amikor a Fülöp-szigetek Spanyolország uralma alatt élt. 1607-ben egy spanyol Ágoston-rendi szerzetes hozta el Manilába egy Mexikóból érkező hajón. A hagyomány szerint a hajó útközben kigyulladt, de Krisztus szobra csodás módon megmenekült a tűzvészben. Annak ellenére, hogy színe feketére változott, Manila lakossága úgy döntött, hogy megőrzi a kegyszobrot, és lerója előtte tiszteletét. 1650-ben, X. Ince pápasága idején a Szentszék jóváhagyta a tiszteletet, és megalapította a Názáreti Jézus Konfraternitását (Cofradía de Nuestro Santo Jesús Nazareno). VII. Piusz pápa pedig 1880-ban teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik „ájtatosan imádkoznak” a Fekete Názáretihez. Az évszázadok során a Krisztus-szobor a Fülöp-szigeteki nép egyik jelképévé vált, és csodás erőt tulajdonítanak neki.

D’Ambra atya megerősítette, hogy a kegyszobor tisztelete töretlen a mai napig, sőt talán világszinten is a legnagyobb tömegeket vonzza a többmilliós körmenet. Ez természetesen nagy biztonsági készültséget is igényel, ugyanakkor beszédes, hogy eddig még nem történtek balesetek, csak a szokásos rosszullétek, lábsérülések (mivel sokan mezítláb mennek), amelyek az ilyen volumenű tömegrendezvényekkor előfordulnak. Hiába a mai modern kor, a Fülöp-szigetekiek szívében tovább él ez a kultusz. Sokan fogadalmat, ígéretet tesznek valamire, és kegyelmekben részesülnek. Képesek a nagy melegben, tűző napon sorban állni, hogy megérintsék, megcsókolják a Fekete Názáretit, imát mondjanak; sokan csodás imameghallgatásokról beszélnek.

Tagle bíboros idén arra kérte a Fülöp-szigetekieket, hogy imádkozzanak a közel-keleti békéért és az ott élők biztonságáért. A Keresztelő Szent János-templomban bemutatott szentmisén a főpásztor, akit Ferenc pápa a közelmúltban nevezett ki a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusává, így fohászkodott: „Aggódunk a világunk egyes részein zajló történések miatt. Fennáll a veszély, hogy az erőszak nyílt konfliktusba torkollik. Imádkozzunk közel-keleti szomszédaink biztonságáért, hogy a pusztítás és a bosszú vágya eltűnjön”. A bíboros emlékeztetett rá, hogy sok Fülöp-szigeteki él és dolgozik a Közel-Keleten.

Eközben a kormány elrendelte az Irakban és Iránban dolgozó Fülöp-szigetekiek kötelező evakuálását az amerikai–iráni feszültség miatt. A munkaügyi minisztérium adatai szerint közel 2200 Fülöp-szigeteki dolgozik Irakban, míg 1180-an élnek Iránban, köztük Fülöp-szigeteki nők iráni férfiak feleségeként. Összesen több mint 2 millió 100 ezer Fülöp-szigeteki dolgozik a Közel-Keleten.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír