Idén is rendhagyó autós zarándoklat indult a Kármel-hegyre

Kitekintő – 2021. április 21., szerda | 17:48

Az április 18-i zarándoklatot a szentföldi sarutlan kármelita rend tagjai és a haifai Szent József-plébánia szervezte. A Covid-19-járvány miatt a szokásos körmenetet nem engedélyezték, de a tengerpartról a Kármel-hegyre felvezető kanyargós út mentén hívek százai imádkoztak és üdvözölték a búcsújáró autósokat.

A személyautókból álló konvoj élén Abdo Abdo plébános haladt. Őt követte Pierbattista Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka; Akka Juszef Matta görög melkita érsek; Mussza El-Hage haifai és szentföldi maronita érsek; valamint Hanna Kildani názáreti latin vicepátriárka. A körmenetről a jeruzsálemi latin patriarkátus portálja számolt be.

Az immár 102 éves hagyomány jegyében a processzió keretében a haifai Szent József-plébániáról a Kármel-hegyi Stella Maris-kegyhelyre viszik a Szűzanya szobrát, amely 1914-ben került a haifai plébániára.

A Stella Maris-monostor előtt haifai cserkészek sorfala fogadta a Kármelhegyi Boldogasszony szobrát. Pierbattista Pizzaballa érsek rövid köszöntőbeszédében arra buzdította a résztvevőket, hogy továbbra is őrizzék meg ezt a szép és értékes hagyományt, hogy a Szűzanya nyomában járnak, hiszen ez a zarándoklat megmutatja a galileai keresztény közösség erejét, identitását.

Haifa Észak-Izrael legnagyobb városa. Nagyjából a Genezáreti-tó magasságában fekszik, és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosainak száma közel 270 ezer. Haifa jelentős kikötőváros a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól északra 90 kilométerre. A dimbes-dombos, ligetes város a Kármel-hegy lábánál épült. Izrael legbékésebb városa: keresztények, muszlimok és zsidók között ritka itt az összetűzés.

* * *

A Kármel-hegy szépségét a Szentírás is dicséri, Illés próféta itt védte meg Izrael élő Istenbe vetett hitét (1Kir 18,20–46). Az ezen a helyen található forrás nevét is Illés prófétától kapta. A 12. században néhány remete a tengerre nyíló völgyben a hegy lábánál közös lakóhelyet készített magának, és kápolnát építettek az Istenszülő tiszteletére. A keresztes vitézek közül is maradtak itt néhányan, hogy életük hátralevő részét magányban Istennek szenteljék. Albert jeruzsálemi pátriárka idejében az itt élők közösséget alakítottak és pápai jóváhagyást kértek rá. Az engedély „Mária testvéreinek rendje” néven említi ezt a közösséget. Közbenjárót és pártfogót Szűz Mária személyében választottak. A jóságos anyát és példaképet a szemlélődő életben jártasak először csak maguk követték, később azonban az Istennel való közösség gazdagságában másokat is részesítettek. Az ünnepélyes megemlékezést eleinte csak a Kármel-hegyen tartották meg, de a 14. században lassanként az egész rendre kiterjesztették a tradíciót, hogy így is kifejezésre juttassák a testvérek háláját az Istenszülő iránt azért a megszámlálhatatlan jótéteményért, amelyben a kármeliták családját részesítette. A 13. század második felétől a skapuláré – Mária ruhája – a rend kitüntető jele. Mária különleges pártfogását jelenti mindenki számára, aki hűségesen viseli. A Kármelhegyi Boldogasszony főünnepe: július 16.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria