Nigériában az emberrablások súlyos válságot okoznak – Nagyböjti együttérző üzenet az Egyház szívéből

Kitekintő – 2024. február 22., csütörtök | 8:00

Portálunk hetente beszámol a keresztények elleni erőszakról, papok, szerzetesek és civilek elrablásáról Afrikában, különösen is Nigériában. Az Open Doors (Nyitott Ajtók) protestáns nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint 2023-ban 4998 keresztényt öltek meg világszerte a hitéért. Továbbra is Nigéria a legveszélyesebb ilyen szempontból: a gyilkosságok 82 százaléka itt történt.

„Ezekben a nehéz időkben az Evangelizációs Dikasztérium a legmélyebb és legőszintébb együttérzését fejezi ki a nigériai népnek, amely egy mind kiterjedtebb és egyre súlyosabb válsággal küzd” – hangsúlyozza a Luis Antonio Tagle bíboros, az Evangelizációs Dikasztérium Első Evangelizáció és Új Részegyházak Részlege alprefektusa és Fortunatus Nwachukwu érsek, a dikasztériumi részleg titkára által jegyzett üzenet. A levélben kifejezik szolidaritásukat és együttérzésüket a nigériai Egyházzal és néppel, miután „különböző hírforrásokból értesültek az emberrablások gyakoriságáról Nigériában, ami az utóbbi időben még inkább fokozódott”.

„Azok között, akik tragikus módon ezeknek az elítélendő cselekményeknek a kereszttüzébe kerültek, vannak papok, szerzetesek és világi hívek is” – olvasható a Lucius Iwejuru Ugorjinak, Owerri érsekének, a Nigériai Püspöki Konferencia elnökének küldött római üzenetben.

Semmi sem igazolhatja az emberrablás gonoszságát” – hangsúlyozzák a dikasztérium elöljárói,

mert „az emberrablással járó fizikai erőszak és az azt kísérő lelki kínok aláássák a polgári és társadalmi biztonság, harmónia pilléreit, mert traumatizálják az érintett személyeket, családjukat és általában a társadalmat”.

„Gondolataink és imáink a püspökökkel, a papsággal és a hívekkel, a szeminaristákkal, a szerzetesekkel, minden kereszténnyel és jóakaratú emberrel vannak szerte az országban” – folytatódik az üzenet.

Mély együttérzésünket fejezzük ki az emberrablások ártatlan áldozatainak és családjaiknak.”

„Felszólítjuk Nigéria kormányát, hogy mielőbb cselekedjen a kritikus helyzet kezelése és a fenyegető válság megállítása érdekében”. A nigériai egyházhoz intézett üzenetben a dikasztérium vezetői kifejezik: azt remélik, hogy „amellett, hogy az állam az emberéletek és a tulajdon biztonságát szolgáló intézkedéseket hoz, az Egyház támogatásával keresse meg a módját annak, hogy a nemzetet a gazdasági növekedés, a politikai stabilitás és a vallási kohézió útjára visszaterelje”.

„Bízunk benne, hogy ez a nagyböjt lelkileg gyümölcsöző lesz minden hívő és minden egyházi közösség számára Nigériában.

Az Úr áldjon meg benneteket, és Szűz Mária, Nigéria Királynője és Patrónája oltalmazzon benneteket” – zárul az üzenet.

Nigéria évek óta küzd az emberrablások okozta súlyos helyzettel, amelynek célpontjai nemcsak papok és szerzetesek, hanem külföldiek, üzletemberek, politikusok, kormánytisztviselők, diplomaták, valamint egyszerű állampolgárok, köztük diákok és iskolások, akik gyakran válnak tömeges emberrablások áldozatává.

Nem mindig könnyű megkülönböztetni, hogy az emberrablásokat terrorista csoportok vagy csupán anyagi haszonra törekvő bűnbandák hajtják-e végre. Függetlenül attól, hogy terroristák vagy más bűnözők követik el, az emberrablások több formája különböztethető meg: előre meghatározott személyek tervezett elrablása; válogatás nélküli emberrablások, különösen az utcán, ahol az áldozatokat véletlenszerűen választják ki; tömeges emberrablások (amelyek jellemzően falvak, imahelyek – beleértve a templomokat és mecseteket –, iskolák, vonatok és pályaudvarok elleni támadásokat jelentenek).

Az SBM Intelligence kockázatkezelési tanácsadó cég szerint

2023 májusa, Bola Ahmed Tinubu elnök hivatali idejének kezdete óta összesen 3964 embert raboltak el Nigériában.

Az emberrablások nem kímélik a szövetségi állam fővárosát, Abuját sem, ahol január 5-én öt lányával és egy unokahúgával együtt elrabolták Mansoor Al-Kadriyart.

Az elrabolt nigériai édesapa és öt lánya (az apától közvetlenül jobbra álló Nabeeha nem élte túl az emberrablást)

A férfit később szabadon engedték, hogy elő tudja teremteni a váltságdíjat (60 ezer dollár).  Az egyik lányát figyelmeztetésül megölték, hogy az apa időben kifizesse a kért összeget lányai szabadon bocsátásáért. A többieket a váltságdíj kifizetése után szabadon engedték.

Január 11-én katonai egyenruhát viselő fegyveresek tömeges emberrablást hajtottak végre ugyancsak Abujában, tizenegy embert raboltak el. Egyiküket, egy 13 éves lányt megöltek, mert nem fizették ki utána a váltságdíjat. Január 18-án megtámadták a kurudui katonai tábort, és két embert elraboltak.

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság Nyugat-Afrikában fekszik, területe 923 769 négyzetkilométer. Több mint 220 milliós népességével Afrika legnépesebb és a Föld hatodik legnépesebb országa. Nigéria soknemzetiségű állam, ahol több mint 250 etnikai csoport él, akik több száz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény lakosságának. A népesség nagyjából fele muszlim (53 százalék), akik többnyire északon élnek, és fele keresztény (45,9 százalék), akik főként délen élnek.

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News; Nyitókép: Tagle bíboros (archív) – Lambert Attila

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria