Pakisztán, ahol a keresztények megbocsátanak támadóiknak

2018. február 22., csütörtök | 19:58

A „tisztaság földje”, Pakisztán keresztényei emlékezetükben hordozzák vértanúikat, de a megbocsátást hirdetik a nehéz időkben is.

Látszólag békések az utcák Juhanabadban, a pakisztáni Lahor keresztény negyedében; mintha nyoma sem lenne a félelemnek és a konfliktusoknak, melyek három évvel ezelőtt betöltötték a hívek életét, miután a helyi katolikus és protestáns templomban egyszerre történt öngyilkos merénylet.

A pakisztáni keresztények nagyböjtjét és a novemberben meghirdetett Eucharisztia évét azonban átszövi az emlékezés a vértanúikra. A Szent János-templom sarkánál ott találjuk Akas Basír, a fiatal katolikus vértanú fényképét, aki 2015. március 15-én vesztette életét, amikor útját állta az öngyilkos merénylőnek. A 19 éves Akas a közelben található szalézi iskola növendéke volt. Francis Gulzar, a Szent János-templom plébánosa, a lahori egyházmegye általános vikáriusa már tavaly kérvényezte Akas Basír kanonizációs eljárásának hivatalos megindítását.

Akas mellett két másik esetet emel ki a La Stampa olasz napilap írása; Shahbaz Bhatti katolikus kisebbségügyi minisztert, akit 2011. március 2-án gyilkoltak meg, valamint egy házaspárt: a katolikus Shama és a protestáns Shahzad Masih kegyetlen kínzások áldozata lett, majd elevenen megégették őket 2014. november 4-én.

Felmerül a kérdés, hogyan jutott el erre a szintre a vallási intolerancia és a gyűlölet? Évszázadok óta éltek keresztények az indiai szubkontinensnek azon a részén, ahol a mai Pakisztán terül el. Az ország történelmében találunk fontos keresztény személyiségeket, például Alvin Robert Corneliust, a pakisztáni legfelsőbb bíróság első nem muszlim elnökét. Napjainkra azonban a keresztények a legszegényebb rétegbe tartoznak, egyszerű munkákat végeznek, nyomorúságos körülmények között, gyakran kifejezetten nyomornegyedekben élnek – Juhanabad is ezek egyike.

Ennél is rosszabb az élet a börtönhöz hasonlatos „József-telepen” (Joseph Colony), az emberinek nehezen nevezhető életkörülmények között, ahol háromezren laknak düledező vályogházakban, víz, áram és csatornázás nélkül – egy nyomornegyed a város közepén, amely olcsó munkaerőt biztosít a szomszédos üzemeknek.

1947-ben, amikor a Brit Birodalom közreműködésével a szubkontinens két részre szakadt, és létrejött India és Pakisztán, hogy utóbbi otthont biztosítson Dél-Ázsia muszlimjainak a területre jellemző merev kasztrendszerben, sok dalit („elnyomott”, „kirekesztett”) a mai Pakisztán területén áttért a keresztény hitre, a kasztrendszerből fakadó stigma azonban napjainkig érezhetően rajtuk maradt.

A Pakisztáni Iszlám Köztársaság, melyet Ali Dzsinnah muszlim államként, de nem iszlám teokráciaként alapított, későbbi történelme során egyre inkább iszlamizálódott, többször átírták az állam eredeti alkotmányát. A legutóbbi ilyen változtatást, amely súlyosan érintette a keresztény és a hindu kisebbséget, Ziaul Hakk diktátor szorgalmazta, aki a Nyugat támogatását élvezte; legitimálta az iszlám katonai erőket, hogy a szovjet csapatok ellen lépjenek fel Afganisztánban – írja a La Stampa.

Az 1980-as évek óta egyre nehezebbé vált az élet a megkereszteltek számára Pakisztánban, majd az Egyesült Államok 2001-es afganisztáni fellépése után végképp elmérgesedett a helyzet, megszaporodtak és egyre brutálisabbá váltak a keresztények elleni támadások.

A pakisztáni püspökök ennek ellenére kitartanak és bizakodnak. „A mi feladatunk reményt adni az embereknek. A reményt Krisztustól kapjuk, aki feltámadásával a béke és vigasztalás üzenetét adta tanítványainak” – mondta Sebastian Shaw, Lahor érseke egy interjúban. „Nekünk, pakisztáni keresztényeknek – tette hozzá Joseph Arshad, az új iszlámábádi érsek – Krisztusba kell kapaszkodnunk a nehéz időkben. Krisztus, a Jó Pásztor a karjaiban tart minket, megvigasztal bennünket, és életét adja értünk.”

Ezzel a lelkülettel kezdte meg az Eucharisztia évét a pakisztáni katolikus közösség 2017 novemberében. „A mi életünk eucharisztikus lelkületben élt élet, ami azt jelenti, hálát adunk, áldást mondunk, és időről időre még a saját életünket is odaadjuk – fogalmazott Emmanuel Parvez fajszalábádi plébános. – Annak a titka, hogy békében és lelki derűben tudjunk élni a néha erőszakos, diszkriminatív környezetben, abban rejlik, hogy megbocsátunk másoknak... ez az ellenség szeretete, amiről Krisztus tanított az evangéliumban.”

Hasonló szellemben cselekedett nemrég az Isten Gyülekezeteinek Egyháza nevű protestáns közösség is, akik az ország déli részén, Karacsi körzetében élnek. Miután február 11-én megtámadta őket néhány muszlim a vasárnapi istentiszteletük után, a helyi hívek a rendőrségen megbocsátottak támadóiknak, és aláírtak egy hivatalos nyilatkozatot, mellyel lezárták az ügyet. „Keresztényekként arra kaptunk meghívást, hogy bocsássunk meg azoknak, akik bántottak minket – mondta Samson Ashiq lelkipásztor. – Erre hív minket a nagyböjt. A kiengesztelődést és a harmóniát szeretnénk erősíteni.”

Forrás: La Stampa

Fotó: InfoAns.org

Magyar Kurír
(vn)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-az-abortusz-soha-nem-az-valasz-amelyet-nok-es-csaladok-keresnek
Ferenc pápa: Az abortusz soha nem az a válasz, amelyet a nők és a családok keresnek!

Május 25-én a Szentatya a „Yes to Life” konferencia résztvevőit fogadta. „A törékeny élet drága ajándékának gondozása” című konferenciát a Világiak, Család és Élet Kongregációja szervezte. A magyar sajtóban leegyszerűsítve jelent meg a pápa beszéde, amit most teljes terjedelmében olvashatnak.

09:55
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap
Útravaló – 2019. május 27.

Útravaló – 2019. május 27.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Májusban Seregély István nyugalmazott egri érsek útravalóit olvashatják.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. május 27.

Mai evangélium – 2019. május 27.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Jn 15,26–16,4a

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle