Amikor a város az RSF kezére került, körülbelül 260 ezer lakosa volt, akik közül az ENSZ becslései szerint legalább 65 ezer menekült el. A tawilai tábort üzemeltető Norvég Menekültügyi Tanács szerint azonban Al Fasherből kevesebb mint hatezer ember jutott el oda.
Attól tartanak, hogy a menekülteket megakadályozzák abban, hogy elhagyják a várost, talán fizetniük kell azért, hogy folytathassák útjukat. De többségüknek nincs elég pénze, hogy kielégítse a milicisták zsaroló követeléseit.
A 18 hónapon át tartó ostrom során az RSF homokfalakkal vette körül Al Fashert, hogy megakadályozza a városban elbarikádozott reguláris hadsereg esetleges támadásait. Ez a védelmi művelet most további akadályt jelent a lakosok számára, hogy elhagyják a várost, ahonnan továbbra is érkeznek jelentések a milicisták által elkövetett mészárlásokról és etnikai alapú diszkriminációról. Az ENSZ ezeket az eseményeket „tömeges kegyetlenkedésnek” minősítette, bár a régióval való kommunikáció megszakadása miatt az áldozatok pontos száma továbbra is ismeretlen. Maga az RSF bejelentette, hogy több tagját háborús bűnök elkövetése miatt letartóztatta, de ezt a lépést a helyi és nemzetközi humanitárius szervezetek propagandának minősítették.
Szudán miniszterelnöke, Kamil Idris sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség alig tett valamit a 2023 áprilisában kitört polgárháború megoldása érdekében, de elutasította annak lehetőségét, hogy ENSZ-csapatokat küldjenek az országába, kijelentve, hogy „nemzetközi csapatok küldése Szudán szuverenitásának és területi integritásának megsértését jelentené. Ez illegális, és csak tovább növelné a zűrzavart, ami kontraproduktív lenne. A szudáni hadsereg és nép elszántan küzd Al Fasher megmentéséért és felszabadításáért”.
Idris továbbá kijelentette, hogy „az RSF szorosan együttműködik a világ minden tájáról, különösen Kolumbiából érkező zsoldosokkal”, akiket bűnözőknek nevezett, akik nem ismerik sem az országot, sem azt, milyen célt akar elérni az RFS a háborúval, mert csak a pénzért harcolnak.
Az Al Jazeera televíziónak adott interjúban Gustavo Petro kolumbiai elnök kijelentette, hogy „ami Szudánban történik, az népirtás. Katonáinkat dubaji, római és miami maffiafőnökök küldik zsoldosként harcolni Szudánba és Ukrajnába. Nem akarunk bűnrészesek lenni a szudáni népirtásban, és üldözni fogjuk ezeket a maffiahálózatokat”.
XIV. Leó pápa november 2-án, vasárnap az Úrangyala imádság után felhívást tett közzé a békére és a humanitárius segítségnyújtásra Szudánban.
„Nagy fájdalommal követem a Szudánból, különösen Al Fasher városából, az északi Dárfúr sokat szenvedett régiójából érkező tragikus híreket. A nők és gyermekek elleni válogatás nélküli erőszak, a fegyvertelen civilek elleni támadások és a humanitárius segítségnyújtás súlyos akadályozása elviselhetetlen szenvedést okoznak egy olyan népnek, amely már hosszú hónapok óta szenved a háborús konfliktustól. Imádkozzunk, hogy az Úr fogadja be az elhunytakat, támogassa a szenvedőket, és érintse meg a felelősök szívét!
Megismétlem sürgető felhívásomat az érintett felekhez a tűzszünetre és a humanitárius folyosók sürgős megnyitására. Végül kérem a nemzetközi közösség határozott és nagylelkű beavatkozását, hogy segítséget nyújtson és támogassa mindazokat, akik fáradhatatlanul dolgoznak a rászorulók megsegítésén.” (Tőzsér Endre SP fordítása)
A szudáni helyzetről néhány fontos, többségében muszlim állam vezetője is felszólalt, például Recep Tayyip Erdoğan török elnök: „Meg kell védenünk Szudán területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Fontos, hogy ezekben a nehéz időkben támogassuk a szudáni népet, és továbbra is nyújtsunk humanitárius segítséget és fejlesztési támogatást.” A malajziai miniszterelnök, Anwar Ibrahim így nyilatkozott: „Malajzia az erőszak azonnali megszüntetését és a polgári lakosság teljes körű védelmét kéri, a nemzetközi humanitárius joggal összhangban.”
![]()
Szudánban a harcok 2023 áprilisában törtek ki az Abdel Fattáh al-Burhán vezette szudáni hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok irányítása alatt álló félkatonai Gyorsreagálású Erők (RSF) között, miután meghiúsult a hatalommegosztási megállapodás. Több mint 14 millió ember kényszerült otthona elhagyására, köztük mintegy kétmillióan a szomszédos országokba menekültek. A halálos áldozatok számát nehéz pontosan meghatározni, de a becslések szerint legalább 15–20 ezer civil vesztette életét, és a valós szám ennél jóval magasabb lehet.
A háború következtében Szudán ma a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát éli: milliók éheznek, a gazdaság összeomlott, és az alapvető infrastruktúra, köztük a kórházak és iskolák, nagyrészt megsemmisültek.
Az elmúlt két hétben a szudáni háború újabb súlyos fordulatot vett, miután a Gyorsreagálású Erők elfoglalták Al Fasher városát, Észak-Darfúr utolsó olyan központját, amely eddig a hadsereg kezén volt. A harcok következtében több tízezer civil menekült el a környező településekre és Csád felé. A menekültek száma országosan már meghaladja a 14,5 milliót, és legalább 36 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására csak az elmúlt napokban.
A jelentések szerint az RSF katonái etnikai alapú gyilkosságokat és nemi erőszakot követtek el; a hadsereg légicsapásokkal válaszolt, ami további civil áldozatokat követelt. A helyszíni egészségügyi szolgáltatások összeomlottak, kolerajárvány ütötte fel a fejét, és a nemzetközi segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ha a harcok nem csillapodnak, Darfúrban tömeges éhínség és népirtás fenyeget.
Forrás: Fides
Fotó: Vatican Media
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria