A demenciát közüggyé kell tegyük – Szakmai találkozó Gyergyószentmiklóson

Nem is lehet szebben ünnepelni az Alzheimer-világnapot, mint kéknefelejcs-kitűzőkkel, demens személyekkel és hozzátartozóikkal, azokkal a szakemberekkel, akik az ország különböző településein szervezik az Alzheimer Café eseményeit. A 2018-ban Gyergyószentmiklósról indult kezdeményezés mára 17 településen van jelen, hét városban működteti önálló szakembercsapat  a demenciával élők és hozzátartozóik, ápolóik hasznára.

„A demenciát közüggyé kell tegyük” – jelentette ki Kiss Gabriella demenciakutató, az esemény házigazdája, a Márton Erzsébet, Szabó Gabriella, Scheubeck Szeréna alkotta szervezőcsapat vezetője. E szándék mögött indokként számsorok húzódnak:

a világon minden harmadik másodpercben diagnosztizálnak demenciát, szintén világszinten 2010-ben 36 millió demens személyt tartottak nyilván, és az előrejelzések szerint 2050-re számuk eléri a 115 milliót.

„Ilyen nagy számban nem születnek gyerekek, egyre gyakoribb a demencia megjelenése” – fogalmazott a kutató.

A harmadik szakmai találkozón Kántor Boglárka parlamenti képviselő köszöntője után az otthonlakók és meghívottak egyéni és közös táncát követően Kiss Gabriella friss kutatásait mutatta be a témában, majd az Alzheimer Cafék szervezői beszéltek sikereikről, nehézségeikről. A Máltai Szeretetszolgálat brassói elnöke, Gál Hajnal elmondta, Brassóban 2021-től szerveznek Alzheimer Cafét magyar és román nyelven. Arra törekszenek, hogy az érintettek figyelmét felhívják: mennyire fontos a társaság, a táplálkozás és a családoknak a támogatás.

A Diakónia képviseletében érkezett Dénes Kinga, aki többféle foglalkozás mellett az erdővidéki Baróton szervezi az Alzheimer Cafékat tematikus beszélgetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal és filmvetítésekkel. Két filmet is javasol megnézésre, az Egyre távolabbot és a Sors kezét. Munkatársa, Roth Enikő Sepsiszentgyörgyön szervez támogató és tájékoztató programokat. „Az egyik nagy célunk az kell, hogy legyen, hogy ezt a munkát ne hagyjuk abba. Ebben a témában a legtöbbet önmagunkról tudunk megtanulni, és azt, hogyan viszonyuljunk a pillanatonként változó helyzethez” – mutatott rá, majd pár feszültségoldó gyakorlatot is mutatott a jelenlévőknek.

Marosvásárhelyről, Caritas-munkatársként vett részt a szakmai találkozón Szígyártó Adrienn és Cosma István. Adrienn elmondta, időscsoportokat vezetve volt alkalma megfigyelni a normál idősödést, és azt a különbséget, amit a demenciától szenvedők megélnek, így látja, mekkora segítséget jelentenek az Alzheimer Cafék. „Ez olyan, mint a hálószövés, melynek lényege: egymásba kapaszkodni, témában eligazodni” – fogalmazott Cosma István. A pszichológuspáros rendszeresen hív meg előadókat, szervez támogatócsoportokat, tematikus workshopokat hozzátartozóknak, hangsúlyt fektetnek a prevencióra, és a témában már két kiadványuk látott napvilágot.

A világháló adott lehetőséget, hogy a nagyváradi csapat is bekapcsolódjon a szakmai programba. A három Alzhemer Café-szervező, Kondor Erzsébet, Perei Benita, Hegedűs Ili egyhangúan jelentette ki: nekik ez szívügyük. 2021-től tartó tevékenységeikből kiemelték a tájékoztatást, a zeneterápiás foglalkozásokat, és az Alzheimer-sétát, melyre rendszeresen fiatal önkénteseket is megszólítanak. Jó gyakorlat lehet más csapatok számára is kezdeményezésük: három felekezet lelkészeit kérték meg, az Alzheimer világnap alkalmával a vasárnapi szentmiséken, istentiszteleteken erősítsék a betegeket és gondozóikat egy-egy imával. Van egy könyvsarok is az Alzheimer Cafék helyszínén, ahonnan demenciával kapcsolatos könyveket lehet kölcsönözni, és a beszélgetés során született egy új ötletük: könyvjelzőket készítenek könyvajánlóval, hasznos tanácsokkal.

Kivétel nélkül minden szervezőcsapat arról számolt be, hogy rejtély, melyik rendezvényre hány érdeklődő érkezik. Ezt különbözőképpen fogadják. Van, aki kijelenti: „Már nem esünk pánikba, ha a teremben csak öten vannak. Higgyétek el, lesznek még!” Lesznek még, ezt igazolják a kutatás számadatai, és a meghívások, hiszen novemberben Dévára is várják a demenciakutatót és csapatát. Kiss Gabriella elmondta: „Szükséges a prevenció, mert a családban akkor figyelnek fel a problémára, amikor az első elkóborlás megtörténik, vagy egy étel elkészítése gondot okoz. Ha a hozzátartozók tájékozottak, tudják, hová kell fordulniuk kérdéseikkel, akkor a professzionális segítés, a tanácsadás életeket menthet. Ha a pénz motiválna minket ebben a munkánkban, ma itt nem lenne szakmai találkozó. A pénznél nagyobb érték van ebben: az ember.”

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Caritas/Balázs Katalin; Romkat.ro

Magyar Kurír