A legfelsőbb bíróság azt is elutasította, hogy a plébánia alkotmányossági kifogása alapján az alkotmánybírósághoz forduljon az ügyben.
Amint a kolozsvári Szent Mihály római katolikus plébánia az első fokú ítélet után közölte: a Római Katolikus Egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet központi épülete 1910–11-ben épült, Mailáth Gusztáv Károly püspök szentelte fel 1911. december 10-én. A Marianumot az első világháború alatt és Erdély Romániához csatolása után után is bővítette az Egyház, így az erdélyi magyar közösség egyik legfontosabb iskolájává vált. Az 1948-as államosítás előtt az épületegyüttesben elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítóképző, tanárképző intézet és zeneiskola is működött.
A Marianum épületeibe az államosítás után a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem költözött be, majd az önálló magyar egyetem 1959-es beolvasztása után ezeket a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) használta. Jelenleg a BBTE Bölcsészettudományi Kara működök az épületegyüttesben.
A rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy visszaszolgáltatja a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javakat. A bukaresti restitúciós bizottság azonban 2017 augusztusában elutasította a Marianum visszaszolgáltatási kérését. A határozatot az Egyház megtámadta, ám keresetét az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság 2018 májusában elutasította. A legfelsőbb bíróság 2021. november 10-én a 2018-as ítélet elleni fellebbezést utasította el.
A kolozsvári Szent Mihály-plébánia korábbi közleménye szerint valódi jogállamban nem fordulhatna elő, hogy az igazságszolgáltatás célja a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. „Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat” – vélekedik a plébánia a visszaszolgáltatást elutasító 2018-as ítéletről.
Forrás: MTI; Romkat.ro
Fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria